Évek óta nem talál magára a hazai turizmus, erről a statisztikák éppúgy tanúskodnak, ahogy a magyaroknak a megszorítások óta megcsappant utazási kedvéről szóló felmérések is. A belföldi vendégforgalmat eddig megmentette az üdülési csekk rendszere, amely utalványt a munkáltatók a mostani szabályok szerint a minimálbér erejéig adómentesen adhatják dolgozóiknak, természetbeni juttatásként. Mivel a lakosság háromnegyedének az idén már nem jutott más forrása a nyári pihenésre, a készpénz-helyettesítő bónoknak jelentős forgalomélénkítő hatása volt az elmúlt turisztikai szezonra. Kifoghatja azonban a csekkrendszer vitorlájából a szelet az a kormányzati elképzelés, miszerint januártól a vállalkozásoknak 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kellene fizetniük a dolgozóiknak adómentesen nyújtott juttatások, így az üdülési csekk után is. Ágazati szakértők már most attól tartanak: a miniszterelnök javaslata halálra ítélné az amúgy sem fénykorát élő magyarországi turizmust, és beszűkítené a spórolásra kényszerült családok lehetőségeit.
– Százmillióért cserélnek gazdát hetente az üdülési csekkek: 2008-ban ugyanis harminc százalékkal nőtt az utalványok miatt a forgalom, és a becslések szerint negyvenmilliárd forint körül lesz az az összeg, amennyiért igénybe vettek különféle szolgáltatásokat az emberek – tudtuk meg a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumának elnökétől. Karácsony Mihály elmondta: tény, hogy nagyjából kétmillió ember kezében van ma üdülési csekk, ami mutatja, mekkora jelentőséggel bír a szálláshelyen és éttermi szolgáltatáson kívül számos más, szabadidős, sport- és egészségmegőrző tevékenységre fordítható jegy. A kormány elképzeléseit az elnök mégsem kívánta lapunknak véleményezni, mivel törvényszöveg nem született a 11 százalékos járulék bevezetéséről. Karácsony ugyanakkor nem ért egyet azzal, ha jövőre valóban pluszterhet rónak a csekkes munkáltatókra az bajba sodorná a turizmust.
Vitatja ezt a több tízezer munkáltatót tömörítő érdekvédelmi szövetség, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Háber Tamás szerint ugyanis azzal nem lehet megreformálni egy társadalmat, hogy az egyik rendelkezéssel adunk, a másikkal pedig elveszünk. Márpedig szerinte ez történik, ha járulékkötelessé teszik a csekket. Holott az eddig egyértelműen élénkítette a piacot, még úgy is, hogy nincsenek pontos számok arról, vajon hány forint adót fizetnek a szolgáltatók a csekkes bevételek után. Szerinte ezekből a számokból jól látszana, hogy az adómentesség megszűnése mekkora kárt okozna a turizmusnak éppúgy, ahogy a lakosságnak és a költségvetésnek is. – A csekket megvásárló munkáltatók és az azt beváltó szolgáltatók ráadásul kivétel nélkül egy végigkövethető rendszerben vannak – tehát az üdülési csekk a gazdaság fehérítésében is szerepet játszik. Nem tudni, a járulék bevezetése után miként oldanák meg a cégek dolgozóik elismerését, de nem kizárt, hogy sokan inkább zsebből, mintsem újabb adóval terhelt üdülési csekkel – vetette fel Háber Tamás.
origo.hu
Hogyan lett az energiából fegyver a nagyhatalmak kezében?
