Oroszország grúziai intervenciója olyan, mint amikor „egy férfi megveri a volt feleségét, mert újra férjhez akar menni” – fejtette ki David Clark, a brit Oroszország Alapítvány elnöke. Clark szavai nem váltották ki a közönség orosz tagjainak őszinte tetszését, akik kézmozdulataikkal a szakértő elhallgattatására biztatták a moderátort. David Clark felszólalásában úgy vélte, továbbra is Vlagyimir Putyin irányítja azt az Oroszországot, amely az „Oszd meg és uralkodj!” elvén politizál Európával. „Egészen őszintén, nevetnek rajtunk” – mondta Clark, aki szerint Moszkva egy megosztott EU-t lát, amely elvesztette hitelességét, s globális hatalomként sem állja meg helyét a világban. David Clark ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország jobban függ az európai gazdaságtól, mint Európa az orosz energiától.
Józef Oleksy volt lengyel miniszterelnök ezzel ellentétben a közeledés szükségességére szólított fel, hiszen – mint mondta – Oroszország elsősorban európai országnak tekinti magát, és a közös értékek mentén hajlandó együttműködni Európával. Oleksy szerint észre kellene venni, hogy a világ jelenlegi konfliktusainak megoldásában az Egyesült Államok, az Európai Unió és Oroszország is érdekelt. Az egykori kormányfő szerint a grúziai események rávilágítanak arra, hogy Oroszország ébredezik, az EU pedig felébredt álmából. Ám miközben Moszkva kezd erőssé és függetlenné válni, addig Európa tétlen maradt. Oleksy sajnálatosnak nevezte, hogy sem Amerika, sem Európa nem értette meg, hogy Oroszországnak súlyos traumát okozott birodalmi jellegének elvesztése.
Bírálattal illette az Egyesült Államokat Vladimir Socor is. A washingtoni Jamestown Alapítvány kutatója szerint elsősorban a Bush-adminisztráció elhibázott külpolitikája járult ahhoz, hogy Oroszország katonai akciót hajthatott végre Grúziában. Socor a krynicai fórum iránt tanúsított amerikai érdektelenséggel is magyarázta azt, hogy Amerika levette tekintetét arról a Kelet-Közép-
Európáról, amely országai számára egykor az Egyesült Államok jelentette a biztonság zálogát a moszkvai fenyegetettséggel szemben. Socor szerint a NATO az új típusú veszélyekkel van elfoglalva, miközben az Oroszország határainál fekvő államok veszélyeztetve vannak. Kelet-Közép-Európa elhagyatottságának köszönhető az is – vélte a szakértő –, hogy Gyurcsány Ferenc kormányzása idején gyengült Magyarország NATO és EU iránti elkötelezettsége, mi több, az energiabiztonság terén is prioritást élvez Oroszország.
Socorhoz hasonlóan vélekedett Leonyid Kozsara, az ukrán parlament külügyi bizottságának alelnöke is, aki szerint az általa képviselt Régiók Pártja azért nem támogatja Ukrajna NATO-csatlakozását, mert nem világos, mi az észak-atlanti szervezet jelenkori missziója. „Ha a célja az, hogy megszervezze az észak-atlanti közösség államainak védelmét, mit keres Afganisztánban?” – tette fel a kérdést Leonyid Kozsara.
Az EU csak rosszul járna egy ukrán csatlakozással
