Hiller István szerint a Szovjetunió és a Varsói Szerződés több tagállamának, köztük a Magyar Népköztársaság hadseregének negyven évvel ezelőtti bevonulása Csehszlovákiába „agresszió volt, támadás a szabadabb gondolkodás és a szabadabb cselekvés ellen”. A kulturális miniszter ezt a kormányszóvivői tájékoztatón mondta, a Magyar Köztársaság kormányának megbízásából tett politikai nyilatkozatában. – Ez akkor is így van – fűzte hozzá –, ha a magyar csapatok szovjet kényszer hatására vettek részt a megszállásban. Mint mondta, a prágai tavasz vérbe fojtása világos és egyértelmű bizonyíték volt arra, hogy a szovjet típusú hatalomgyakorlás megreformálhatatlan, alkalmatlan a változásra. A brezsnyevi tankok a csehszlovák kezdeményezéseket elnyomhatták, de a prágai tavasz nem volt hiábavaló: szellemi és politikai mozgalmak egyik alapja lett keleten és nyugaton Európában – mutatott rá. Hozzátette, hogy az 1968-as prágai tavasz 1956 magyar forradalmával együtt a rendszerváltozás előkészítője volt a régió országaiban. – A bevonulás, a prágai tavasz leverése gyalázat és szégyen – fogalmazott Hiller István, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar részvétel ügyében a rendszerváltás utáni szabad Magyarország kormányainak is adósságuk van. Mint mondta, a bocsánatkérés erkölcsi kötelesség. – Bocsánat – zárta nyilatkozatát az MSZP-s miniszter.
A Fidesz szerint van helye a bocsánatkérésnek olyan, két nép kapcsolatát hátrányosan érintő sajnálatos történelmi esemény miatt, mint az 1968-as csehszlovákiai bevonulás. Az ellenzéki párt úgy látja, hogy ez a bocsánatkérés mindenekelőtt az akkori diktatórikus államhatalmat működtető MSZMP jogutód pártjának erkölcsi kötelessége. – Meggyőződésünk, hogy a kommunista bűnök esetében sincs helye a felelősség elkenésének vagy szétterítésének – olvasható a Fidesz közleményében.
– Tizenkét évvel azután, hogy Magyarország saját bőrén tapasztalta, milyen az, amikor idegen hatalom tiporja el a szabadságot, maga is cinkosa lett egy ilyen cselekedetnek – emlékeztetett Fodor Gábor az 1956-os események kapcsán 1968-ra. Az SZDSZ elnöke szerint negyven évvel ezelőtt kevesen voltak, akik felemelték hangjukat az ellen, hogy felmondjuk a szolidaritást más népekkel, amelyek a szabadságukért küzdenek. – Ezeket az embereket elismerés illeti, mert megőrizték a magyarság becsületét, a cseh és szlovák néptől pedig ezúton is bocsánatot kell kérnünk – írta kommünikéjében Fodor Gábor. Úgy vélte, a prágai tavasz eltiprása megmutatta, hogy nincs emberarcú szocializmus.
Szánthó Miklós: Magyarország erős, szuverén, család- és értékalapú nemzetet épít
