Szinte minden mutatójában alulmúlta a hazai ingatlanpiac idei első félévi teljesítménye a 2007-es adatokat – derül ki az Otthoncentrum legfrissebb elemzéséből.A januártól júniusig tartó időszakban 15,5 százalékkal kevesebb használatbavételi és 0,8 százalékkal kevesebb új lakásra szóló építési engedélyt adtak ki, mint az előző év azonos időszakában. A mutatók gyengülését főként Budapest visszaesése okozta.
Emellett – mivel a vállalkozói lakásépítések aránya országosan 44 százalékra szorult vissza – csökkent a kis lakások iránti építési kedv, ennek megfelelően pedig a 60 négyzetméter feletti szektor erősödött. Az elemzés szerint az új lakások átlagos alapterülete 91 négyzetméter, ami 5 négyzetméterrel nagyobb, mint az előző év hasonló időszakában. Az ingatlanközvetítő közlése alapján az év első felében 3-5 százalékkal drágultak az új lakások, ám az év végéig átlagosan a hat százalék feletti inflációval megegyező vagy ahhoz közeli mértékben várható az árak emelkedése.
A használt lakások területe sem mutatott javulást: „ezen a piacon az év eleji nyugodt kezdés után a második negyedév látványos viszszaesést hozott” – áll a vizsgálatban. Éves szinten 5-10 százalék közötti keresletmérséklődésre számítanak idén. A vevői és eladói hajlandóság visszaesését jól jelzi, hogy a cég által 2008 nyarán országosan megkérdezett 4000 ember közül mindössze 2,7 százalék tervez lakásvásárlást a következő egy évben – szemben a 2007-ben mért 9,3 százalékkal. Eladást is csupán 3,2 százalék tervez, pedig a felmérés még tavaly hét százalékot mutatott. Úgy vélik, a központi elhelyezkedésű, jó beosztású, befektetésnek vonzó lakások ára reálértékben is emelkedhet, ugyanakkor az energetikailag nem felújított, nagy alapterületű, hetvenes években épült panellakásoké akár 7-8 százalékkal csökkenhet.
A társaság által a használt lakások átlagos áráról közölt táblázat szerint ma egy budai családi ház négyzetméterára 389 ezer forint, amit a szintén budai téglalakások követnek: ezekért négyzetméterenként 366 ezer forintot kérnek. Pesten ugyanakkor a téglalakásokat drágábban adják, mint a főváros ezen felén található családi házakat, előbbi ugyanis átlagosan 293 ezer forintba, utóbbi pedig 264 ezer forintba kerül négyzetméterenként. A legolcsóbban a megyeszékhelyeken elhelyezkedő panellakásokhoz lehet jutni, amelyek egy négyzetmétere mindössze 156 ezer forintot kóstál.
– Sokéves tendencia tört meg 2008 első fél évében, amikor városszerte megtorpant a társasházi építésre alkalmas telkek árának emelkedése – állítja az elemzés. Míg azonban a budai oldal prémiumterületein (I., II., XII. kerületek), illetve a kedvelt IX., XIII. és XIV. kerületben stagnáltak az árak, a pesti belváros központjában (VI., VII. kerületek) és a józsefvárosi (VIII. kerület) rehabilitációs zónában 30-40 százalékos volt az árzuhanás.
Mindezen felül már a külföldiek sem jelennek meg olyan intenzíven a lakásvásárlói oldalon, mint korábban, amikor a vevői kör 80 százalékát is kitették. A még mindig jelen lévő spanyolok és angolok mellé dél-afrikaiak, norvégok, irániak, belgák, franciák, olaszok és oroszok csatlakoztak, akik általában 60-400 ezer eurót, vagyis 15 millió forinttól csaknem 100 millió forintig áldoznak befektetésre.
Magyarország
Magyarország stabil és megbízható partner a nemzetközi színtéren
