Játékok és játszmák az APEH-hel

Most – az olimpiai játékok alatt – újra és újra érdemes elmondani, hogy játszani jó. De vajon játékról van-e még egyáltalán szó? Vagy játszmákról, ami egészen mást jelent?
Fentiek analógiájaképpen elmondok egy történetet. Alig egy hónappal ezelőtt, Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Adó Ügyosztályának Mindenható Ura – Dr. Deli Lajos ügyosztályvezető – a következő viccesnek szánt (?) fizetési meghagyást küldte nekem a következő szöveggel: „A Szemadám György (…) alatti vállalkozó 2007. évi bevallása alapján 2008. évi iparűzési adóelőlegét 0 Ft-ban, azaz nulla forintban állapítom meg. Az előleg első részét 2008. március 15-ig kellett teljesíteni. A második előlegrészt 0 Ft-ot, azaz Nulla forintot 2008. év szeptember 15-ig kell megfizetni.”
Az adóügyosztály fura ura nem csak azzal mutatta ki játékos kedélyét, hogy levelét az általa megszabott bliciszhatáridő után több hónappal írta, de ráadásul küldeményébe négy készpénz-átutalási megbízást is tett, amelyek egyike a „Késedelmi pótlék számla” feliratot viselte. Én, aki valaha szerettem kártyázni, biliárdozni és egyéb játékok sem álltak távol az ízlésemtől, ezúttal úgy gondoltam, hogy Dr. Deli Lajossal – akivel mellesleg be sem vagyunk mutatva egymásnak – nem kezdek bele egy ilyen játszmába, s ezért levelére nem reagáltam.
Valószínűleg fent említett, játékos kedélyű úr szekundánsa lehet Pócsi István alosztályvezető, aki egy újabb játszmába hívó levelet küldött, amelyből csak az érdekesség miatt idézem az alábbi sorokat: „Tájékoztatom, hogy ez év júliusában az Ön/Önök részére kipostázott készpénz-átutalási megbízásokon a csekk minősítése nem szerepel. Ezen csekkeket csak a befizető személyazonosító okmány számának kitöltésével lehet postára adni. A kellemetlenségek elkerülése érdekében mellékelten megküldöm a megfelelő betűkóddal ellátott nyomtatványt. A technikai hibáért szíves elnézését kérem.”
Kedves vicces kedvű Pócsi István! Hát nem! Engem itt, ezen a ponton cserbenhagyott a humorérzékem. Hogy miért? Nemcsak azért, mert ismét volt képe mellékelni a leveléhez egy „Késedelmi pótlék számlát”, de azért is, mert tudom: ezt az egész hülyéskedést, amelyet Önök kitaláltak, én fizetem az adóforintjaimból.
Játszani szeretek, de ha velem játszanak – mint macska az egérrel – nem vagyok köteles eltűrni.
Szemadám György
képzőművész