Koszovói párhuzam Szlovákiában

Ján Slota több alkalommal is kijelentette, hogy Koszovó önállósulása precedensértékű lesz, Közép-Európában pedig Dél-Szlovákia „koszovósodása” várható. Ami a régió tudatos elszegényesítését illeti, valóban vannak párhuzamok.

Slota a Koszovó-szindróma átterjedését Dél-Szlovákiára a „nagy magyar sovinizmussal” magyarázta, amely „tudatosan és következetesen tör Szlovákia területi egységének megbontására”. A Szlovák Nemzeti Párt elnöke elhallgatta a Koszovó-szindróma másik oldalát, az albán többség által lakott tartomány teljes gazdasági és szociális ellehetetlenítését a jugoszláv, majd szerb központi hatalom által, amely részben a régióra rótt terhekben, részben a mindennemű fejlesztés elmaradásában nyilvánult meg.
Még tavaly tavasszal úgy döntött a szlovák kormány, hogy a gáz árát a szolgáltatás helyszínének tengerszint feletti magasságához köti, éspedig úgy, hogy minél magasabban van egy-egy település, annál olcsóbb a gáz ára. Nyilvánvaló, hogy Dél-Szlovákia járt rosszul, hiszen romlott ezáltal a vállalkozói környezet, szegényebbek lettek az önkormányzatok és a lakosság. A kormány nyáron eldöntötte, hogy az északi járások településeinek nagyobb támogatás jár „normatív alapon”, mint a délieknek, mert a síkságon rövidebb és melegebb a tél, mint a hegyes-dombos vidékeken. Ezen a döntésen például Slota városa, Zsolna 4,5 millió koronát nyert, Dunaszerdahely meg hárommilliót vesztett. Aztán Slota miniszterei (az oktatásügyi és a régiófejlesztési) idén hárommilliárd koronás (mintegy 24 milliárd forintos) európai támogatást osztottak el úgy iskolafejlesztésre, hogy a dél-szlovákiai magyar iskolák egy fillért sem láttak belőle. S mert a mezőgazdaság különösen fontos a felvidéki magyarok számára, ez a tárca sem maradhatott ki a sorból: előbb a költségvetési támogatás elosztásán változtatott úgy, hogy a „rosszabb minőségű és nehezebben megművelhető északi termőföldek” nagyobb támogatást kapnak a déli „jó földeknél”, hogy aztán – legújabban most szeptemberben – olyan rendeletet adjon ki, amely szerint a földalapból vállalkozói célokra kivett földekért „jó minőség” esetében hektáronként másfél millió koronát kell fizetni, a „rosszabb minőségűt” ingyen kaphatják meg a beruházók.