Főképp a készpénzes fizetések visszaszorításától reméli a kabinet az adóreform megvalósításához szükséges forrásokat. Sokak szerint ugyanakkor ez a visszájára is elsülhet: a luxusutak iránti kereslet ugyanis a tavalyi vagyonvizsgálati hullám miatt mostanra a felére csökkent, több tíz milliós veszteséget okozva az utaztatóknak.
Lapunk megtudta: a 200–300 ezer fősre becsült tehetősebb réteg jó része a nyáron elmaradt bevált irodájától, mert a vagyonosodási pánik miatt sokan inkább külföldről vagy az interneten keresztül szervezik meg a drága utakat.
*
Emlékezetes, a nyugati határszélről indult, majd a fővárosban és az egész országban elterjedt gyakorlat télen kezdődött, amikor is felröppent a hír: az adóellenőröknek joga van kikérni egy-egy „vagyongyanús” ügyfél adatait, szerződéseit az utazási irodától.
Emiatt a nyári szezonban több ezer eurónyi pénzt vittek a magyarok a határon túlra, aminek az adóvonzata sem a hazai költségvetésben csapódik le. Pontos számot még az irodákat tömörítő szakmai szövetség sem tud mondani arról, évente mekkora bevételt hoznak a luxusutazók, az mindenesetre biztos, hogy mostanra forintban tízmilliókra tehető az utazásszervezők kára. A helyzet tehát nem javult, sőt egyre rosszabb – hívta fel a figyelmet egy neve elhallgatását kérő, kifejezetten drága utakra szakosodott fővárosi iroda tulajdonosa.
Elmondta: egy luxusnak számító utazás, legyen szó távoli úti célról vagy fejedelmi ellátásról, esetleg álomhajóútról, alapáron félmillió forintnál kezdődik. Mivel a célközönség csaknem fele vonakodik itthon kifizetni az utat, nem nehéz megbecsülni, mekkora bevétel maradt el néhány hónap alatt. A szakértő szerint a cégek már most aggódnak, hogy ha a kormány elfogadja azt az elképzelést, miszerint a feketegazdaság visszaszorítása érdekében a jövőben bizonyos öszszeghatár feletti kifizetéseket csak átutalással lehet teljesíteni, az beláthatatlan károkat, csődbe ment irodákat, de leginkább a „fehér pénzek” külföldre hajszolását okozza. – A magyaroknak elegük van abból, hogy minden egyes költésükről színt kell vallaniuk, ezért megéri nekik néhány száz kilométerrel arrébb, csendben intézni a kiutazásukat – jegyezte meg az utazásszervező. Hiába mondja az adóhivatal, hogy egész Európában utánajárhat a bankkártyás fizetésnek – folytatta. – Mivel korábban akadt néhány olyan eset, amikor az irodában áfavizsgálat címén jelent meg az adóhatóság, majd a számlák tételes vizsgálata során emelték ki a luxusköltésű ügyfeleket, ennek híre elég volt a jelentős piacvesztéshez. Aggódnak a szakértők a magyarországi kereskedőkért is, mondván, a spórolás miatt már így is padlón van a tartós fogyasztási cikkek piaca, s ha a jövőben a százezres tévéről is színt kell vallani, akkor a vásárlók inkább határon túl gazdagítják a boltosokat. Piaci elemzők szerint az sem kizárt, hogy a drága tévét, bútort vagy éppen festményt már eddig sem itthon, hanem az unió más piacán szerezték be a honfitársak – tekintve, hogy az adóhatóság akár a népszerű hűségkártyákon keresztül, akár más forrásból is könnyedén tájékozódhat a költésekről. Ezeket a pénzmozgásokat a statisztikákból nem lehet nyomon követni, de az biztos, hogy ennek is a magyarországi kereskedők isszák meg a levét, ahogy a költségvetés is, hiszen a külföldön vásárolt termékek adóvonzata nem a hazai kasszát gazdagítja.
Most a magyar tudományos élet megújítása ellen indított támadást a Soros-hálózat