Elkezdődtek a leépítések a magyarországi szállodákban: mivel jövedelmezőségük évről évre csökken, immár aktív költségcsökkentési intézkedésekkel igyekeznek talpon maradni a hotelek. A TRI Hospitality Consulting legutóbb készített HotStats felmérése rámutat, hogy ugyan a nemzetközi szállodaláncok budapesti házainak eredményessége nőtt Európa-szerte a legnagyobb mértékben, ám ennek az volt az ára, hogy az üzemeltetők dolgozókat tettek az utcára, így spórolva a horribilis költségeken. A TRI szerint a hotelláncok bérköltsége a teljes árbevételhez képest 3,7 százalékkal, 25,1 százalékra csökkent az idén májusban az előző évhez képest. De a szálláshelyek nem csak a dolgozókon takarékoskodnak, a legtöbben faragni kénytelenek az energiafelhasználás költségeiből is, és mivel lassan felélik tartalékaikat, a jövőben nemhogy fejlesztésre, de már karbantartásra is alig futja, ami előbb-utóbb biztosan a minőség és a színvonal rovására megy. Így várhatólag tovább romlanak majd a hazai statisztikák.
Tegnap újabb jelentést tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) arról, hogy a hazai szállodák milyen eredményeket értek el az év első nyolc hónapjában. Eszerint szeptemberig a folyó áron számított bruttó szobaárbevétel és a vendégéjszakák száma egyaránt csökkent a múlt évhez képest. Ahogy azt Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség titkára nemrég vázolta, főként azért, mert a közelmúltban óriási kínálati robbanás történt a piacon, ám ezzel párhuzamosan nem nő, hanem jó esetben stagnál a kereslet. Ez leginkább a budapesti szállodákat érinti érzékenyen, mert a belföldi turizmus fellendüléséből a fővárosban semmit nem lehet érezni, hiszen a vendégek 75–80 százaléka külföldi – mondta. A KSH szerint a balatoni háromcsillagos és a nyugat-magyarországi luxusegységekben némileg több pénz került a kasszába, de még ez sem érte el a tavalyi szintet. A többi vidéki szállodában csökkent vagy nem változott a vendégéjszakák száma, így lényegében elmondható: az idén sem kapott szárnyra a beutazóturizmus.
Mindez amiatt veszélyes jelenség, mert az árbevétel-arányos bruttó üzemi nyereség már tavaly is kevés szállodában haladta meg a harminc százalékot, ami még épphogy megüti az ágazatban elfogadható minimális szintet. A gond az, hogy az elmúlt hét-nyolc évben ez már a sokadik ilyen esztendő volt. Így a túlzott vállalkozói terhekkel sújtott magyarországi szállodaipar, ekképpen a GDP csaknem tíz százalékát termelő turizmus korábban bizonyított gazdaságélénkítő hatása mostanra veszélybe került – állítják a szakemberek.
Budapesten a nemzetközi látogatók száma az első fél évben szinte semmit nem emelkedett a 2004 és 2006 közötti időszakhoz képest, amikor is a növekedés még 15 és 25 százalék között mozgott – állapítja meg a Cushman & Wakefield (C&W) legfrissebb szállodapiaci körképében. Felhívják a figyelmet: a forintnak az euróhoz viszonyított árfolyamváltozása ront az eredményeken, miközben az inflációs nyomás következtében a működési költségek állandóan nőnek. Emiatt a régióban a befektetési kedv is lanyhult.
Elszállt a remény? Korábban több tanulmány is rámutatott, hogy az európai szinten magasnak számító húszszázalékos forgalmi adó a legnagyobb gondjuk a magyarországi hoteleknek. A szállodások már régóta lobbiznak azért, hogy szolgáltatásukat a kedvezményes, ötszázalékos kulcsra csökkentsék, így mentve meg az ágazatot a teljes összeomlástól. Erre korábban Brüsszelben is lett volna esély, ám a remény a miniszterelnök Megegyezés programja miatt, úgy tűnik, most szertefoszlott.
origo.hu
Gál Kinga: Az EP Patrióták frakciója szavazatával nem támogatja az új, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot
