Marad a 69 ezer forint

Jó esélyünk van a sereghajtó címre a minimálbérek kategóriájában is, mivel Európa-szerte felfelé kúsznak a legkisebb havi járandóságok, míg nálunk erről egyelőre szó sincs. Szlovákiában januártól 71 ezer forintnál is többet vihetnek haza az minimálbérből élők, szemben a hazánkban aktuális 69 ezer forintos alsó határral.

Eddig megelőztük Szlovákiát, Romániát, Bulgáriát és a balti államokat is a havi minimálbér mértékével, jövőre azonban úgy tűnik, hátrább kerülünk az európai rangsorban. A pozsonyi kormány ugyanis nemrég döntött a minimumjárandóságok tízszázalékos emeléséről, így januártól már legalább 8900 koronát, vagyis 71 100 forintnak megfelelő eurót vihetnek haza a szlovák munkavállalók – szemben a mostani 64 700-as mértékkel. Ezzel a lépéssel a rendszerváltás óta először lesz magasabb a szlovák minimálbér a magyarnál. Ráadásul a dübörgő szlovák gazdaságban az átlagbér is csaknem öt százalékkal, átszámítva közel 170 ezerre nőtt a második negyedévben, míg nálunk a statisztikák szerint január–májusban a nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 120 ezer forint körül alakult.
De a legalacsonyabb bért nem- csak a szlovákoknál, hanem Romániában is emelik: már októberben mintegy nyolc százalékkal 540 lejre, ami 36 400 forint körüli összeg. Januártól pedig további négyezer forinttal fejeli meg ezt a román kormány, havonta.
A minimálbér megállapítását húsz tagállamban írják elő, s idén már 17-ben emelték is a legalacsonyabb jövedelem mértékét. Ezen összeg jelenleg Luxemburgban a legmagasabb: itt 380 ezer forintnak megfelelő összeg üti a minimumfizetésből élők markát. A listán hátul kullog Bulgária a 27 200 forintos alsó határral, ám komoly esély van rá, hogy hamarosan mi is versenybe szállhatunk az utolsó helyért.
Mint ismert, itthon jelenleg
69 000 forint a szakképzetlen munkások alapjövedelme, s a munkaadók szerint ez egyelőre jó ideig így is marad – gazdaságunk jövője ugyanis nem úgy fest, hogy jelentős bérfejlesztések alapjául szolgálhatna. Holott minden tizedik magyar, azaz minden harmadik munkavállaló robotol minimálbérért havonta, amely leginkább az építő- és a textiliparban jellemző.
Bár az idei bértárgyalások az adó- és járulékszabályok módosítása után, várhatóan október végén kezdődnek, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) már most sem tartja kizártnak azt, hogy a hazai minimumjövedelem egyelőre nem változik. Dávid Ferenc főtitkár ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta: a hazai gazdasági környezet bizonytalan, kiszámíthatatlan, így a munkaadói szervezetek vélhetően nem támogatnak olyan megegyezést, amely ismét a minimálbérek több évre szóló bebetonozásáról szól. A szakszervezetek ugyanis még az idén megújítanák a most lejáró hároméves bérmegállapodást. Erről a munkaadói oldalon még nincs egyöntetű álláspont, a VOSZ mégis úgy látja: idén legfeljebb egy évre előre határozhatják meg a minimum mértéket. Ehhez is az kell, hogy egyértelművé váljon, jövőre milyen fejlődési pályát rajzolnak a magyar gazdaságnak, s az adócsomag milyen könnyítéseket tesz lehetővé a munkaadók számára, magyarán: biztosítva lesz-e elegendő forrás a bérek emeléséhez. – A VOSZ nem lehet abban partner, hogy belehajszoljon ágazatokat olyan emelésbe, ami mögött nincs valós teljesítmény, a terhek könnyítése sem következik be. Ez ugyanis nem, hogy a gazdaság fehérítéséhez, hanem elbocsátásokhoz és feketemunkákhoz vezetne – jelentette ki lapunknak Dávid Ferenc.