Megváltozott csaknem húsz építési szabály

Csaknem húsz építési jogszabály lépett hatályba szeptember 1-jén a kormány „gyorsító programja” részében – hangzott el tegnap a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium sajtótájékoztatóján. A „gyorsító programot” elsősorban a nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások időtartamának lerövidítésére indították az év elején. Időközben azonban a program az összes építkezésre kiteljesedett, így a változás immár a lakosság, a vállalkozók és a befektetők széles körét is érinti. Összességében 18 jogszabály módosul azért, hogy csökkenjen a bürokrácia az építésügyi hatósági eljárásokban és az építőipari kivitelezésben.
Az új szabályokkal egyszerűbbé és rövidebbé válik az ügyintézés, a lakosság és a hatóságok adminisztrációs terhei lényegesen csökkennek. A jövőben például az állampolgár vagy az építtető kérheti az öszszevont eljárást, amivel több hónappal is lerövidíthető az ügyintézés menete. Az engedélyezési eljárást most már az is gyorsítja, hogy az építésügyi hatóság meghívására a szakhatóságok közös helyszíni szemlét tartanak, s az itt elfogadott álláspont már nem változtatható meg az eljárás végéig. Az összevont eljárás elvi keretengedélyezési szakaszában az ügyfél már nem élhet fellebbezési jogával, arra lehetősége csak az engedélyezési szakasz végén lesz. Ezáltal a beruházások előkészületei gyorsabbá válnak. Az építésügyi igazgatási szakértő önkéntes igénybevétele elsősorban az építtető, beruházó érdekeit szolgálja, tevékenysége alapvetően kiszámíthatóvá és tervezhetővé teheti az eljárást. A szakértő feladata, hogy az építésügyi hatósági engedélykérelem benyújtásakor már rendelkezésre álljon minden olyan dokumentum, amely a döntés gyors meghozatalához szükséges. Ismét csökken az építési engedélyhez kötött tevékenységek köre is, növelve azonban a szabályok betartása tekintetében az építtetői kivitelezői felelősséget.
Az építési vállalkozók szerződéskötéskor szeptember 1-jétől csak úgy kalkulálhatják díjaikat, hogy abban az építőipari rezsióradíj alapján számolt munkadíjat kell szerepeltetniük. Az új rendeleti szabályozás célja az is, hogy az irreálisan alacsony ár vizsgálati szempontjainak megadásával a tisztességes vállalkozók – akik megfizetik a bérek közterheit – a közbeszerzéseken ne kerüljenek hátrányba azokkal szemben, akik feketén foglalkoztatják a munkásokat. A pótmunka és a többletmunka fogalmának meghatározásával, az elszámolásukra vonatkozó egyértelmű szabályozással csökkenthető az építőipari vállalkozók kiszolgáltatottsága.