Szégyenfalon a csaló webáruházak

Újabb feketelista az interneten: az egy éve működő Panaszfal elnevezésű on-line fogyasztóvédelmi fórum immár kilistázza azokat az elektronikus kereskedőket is, akik szabálysértő módon működnek, a fogyasztók kárára.

2008. 09. 05. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Webshop néven működik az a feketelista, amelyen olyan internetes kereskedők, vagyis webáruházak szerepelnek, amelyek nem a jogszabályoknak megfelelően működnek, s ily módon sértik a fogyasztók érdekeit. A folyamatosan frissülő listát az a www.panaszfal.hu címen elérhető civil kezdeményezésű fórum hívta életre, amelyet egy éve óriási érdeklődéssel figyelnek a fogyasztók.
– A lista célja nem az üzletek tönkretétele, hanem a fogyasztók tájékoztatása: ne vásároljanak lehetőség szerint olyan helyen, ahol nem törődnek a jogszabályi előírásokkal, a fogyasztók jogaival – mondta el lapunknak Siklósi Máté, a Panaszfal.hu fogyasztóvédelmi portál működtetője.
Érdemes tehát figyelni a feketelistát, mielőtt az internetes vásárlást választjuk. Mivel a virtuális áruházakban nincs mód személyesen meggyőződni a kínált termék minőségéről, a törvény különleges jogokat biztosít a hálón vásárlóknak. Az egyik ilyen jog, hogy a neten kötött szerződéstől indoklás nélkül, nyolc napon belül elállhat a vevő. Fontos tudnivaló, hogy a webáruháznak a bruttó, azaz az áfával növelt árat kell megadnia a termékeknél, s ha fel is tünteti a nettó árat, annak jelölése nem lehet nagyobb, feltűnőbb, mint a bruttó összeg. Az internetes értékesítőknek emellett további adatokat is közölniük kell, a többi mellett a cég adó- és számlaszámát, az üzletvezető nevét, telefonszámát, e-mail címét és postacímét is.
Eközben újszerű kereskedelmi ajánlatra bukkantunk, amely körül újabb tudnivalók merültek fel. Egy műszaki termékeket kínáló üzletlánc óriásplakátján olvasható: a több mint százezerért reklámozott számítógép mellé két év ingyenes jótállási időn túl további egy évnyi garanciát ajánl a kereskedő, pénzért. Megkérdeztük a fogyasztóvédőket, vajon szabályos-e ez a kereskedelmi gyakorlat.
– A kötelező jótállásról szóló kormányrendelet egy évnyi garanciaidőt ír elő a tízezer forintnál drágább tartós fogyasztási cikkek esetén – tudtuk meg az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület jogászától. Eitmann Norbert szerint az, hogy a kereskedő a kétéves ingyenes jótállási időn túl további egy évet ajánl a vásárlónak, de már nem ingyen, az nem károsítja a fogyasztót. Egy éven felül bármennyi pluszidőt adhat a kereskedő, ami inkább üzletpolitikai döntés. A jogász megemlítette: ha a számítógépet gyártó cég eleve hároméves garanciával adja át a kereskedőnek a terméket, és a plusz egy évnyi jótállást így kínálja pénzért a boltos, akkor az mindenképpen szabálytalan gyakorlat. A Panaszfal internetes fórumon akad olyan eset, amikor egy üzletlánc hároméves jótállási idővel adott el egy számítógépet, ami ez időn belül meghibásodott. Ám a vevő hiába ment vissza a kereskedőhöz a hiba javítására, ott mégsem vállalták azt, mivel a meghibásodás a jogszabályban előírt egy éven túl következett be. A fogyasztóvédők szerint ezért minden esetben alaposan tájékozódni kell.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.