Régiós szinten országszerte folyik a hazai decentralizált támogatási rendszer átalakítása, amely többek szerint ellehetetlenítheti a kistelepüléseket. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban (NFGM) lapunknak elmondták, hogy „a tisztán hazai költségvetési forrásokból finanszírozott helyi (regionális) fejlesztési igények összegyűjtésére és rendszerezésére, azaz a tervezésre, és ennek eredményeként a programok elkészítésére 2007. decemberben szerződésben állapodtak meg a regionális fejlesztési tanácsokkal.
– A minisztérium tervezéssel, programozással kapcsolatosan készített iránymutatást, amely módszertani és nem tartalmi elemekre vonatkozik, vagyis azt a célt szolgálja, hogy országosan egységes szerkezetű, felépítésű, ily módon összehasonlítható, megvalósulásukat, eredményeinek mérését tekintve azonos rendszerben kezelhető programok készüljenek a régiók mindegyikében – mutatott rá a tárca. Hozzáfűzve, minden régió saját maga állította össze a hazai decentralizált önkormányzati és területfejlesztési források felhasználását megalapozó regionális programját.
Az NFGM ugyanakkor nem rejtette véka alá, hogy végig bábáskodott a programok elkészítésénél.
– Szakmai konzultáció többször is zajlott, segítve a regionális tervezők munkáját. A regionális programok kidolgozására készített iránymutatás 2008 márciusában készült el, az egyeztetések pedig az év során folyamatosak voltak – ismerte el a tárca. A hét régió el is készítette saját operatív programját, amely két évre (2009–2010) előre meghatározza, hogy milyen célokra lesz tisztán hazai támogatási forrás elérhető az adott régióban. A programokat, amelyek túl vannak a kötelező társadalmi egyeztetésen, a regionális fejlesztési tanácsok fogadják el.
Akármilyen szinten is alkották meg azonban az operatív programokat, a kistelepüléseken nagy az elégedetlenség. Többen ugyanis úgy vélik, ha a területfejlesztési támogatási rendszer a tervek szerint módosul, a következő két évben az utolsó fejlesztési forrásaiktól is megfoszthatják a falvakat. Egy neve elhallgatását kérő kistérségi szakértő lapunknak elmondta, eddig a hazai területfejlesztési források jelentették az egyik legkomolyabb pénzügyi támaszt az ötezer fő alatti önkormányzatok számára. A néhány százezer forintos útfelújítástól, játszóterek építésén, ravatalozó felújításán át a polgármesteri hivatalok akadálymentesítéséig a legkülönbözőbb fejlesztésekhez kérték a települések a segítséget: a forrásokra minimális önrésszel pályázhattak. A gyakorlat eddig az volt, hogy a rendelkezésre álló keret felosztásáról a kistérségeken belül megegyeztek egymással: így két-három évente minden önkormányzat kapott támogatást a legfontosabb beruházásaihoz. A nagyobb városok rendszerint lemondtak a pályázati pénzekről, amelyek elosztásáról a szabályok szerint végül a megyei és a régiós területfejlesztési tanácsokban döntöttek.
A tervek szerint azonban a jövő évtől a hazai területfejlesztési forrásokból elkülönítenének egy keretet, amire csak a megyei jogú városok pályázhatnának. A következő kategóriában az egyéb városok szerepelnének, a harmadik csoportba pedig a kistelepülések tartoznának. A dél-dunántúli régióban a kategória elnevezése: „aprófalvas, cigányok által magas arányban lakott, és táji értékekben gazdag, vidékies térségek fejlesztése”. Nyilvánvaló, hogy az első két keretre falvak nem pályázhatnának.
Füziné Kajdy Zita, a baranyai kistérségi fórum elnöke a Baranya Megyei Online-nak kiemelte, a dél-dunántúli régiós tervezet szerint évente mindössze negyven falu kapna támogatást, szemben az eddigi több százzal.
Ódor Ferenc, az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottságának fideszes tagja szerint „a választások közeledtével a kormány Budapestre és a városokra koncentrál”. – Közelednek a választások, és mivel azt a szocialisták a fővárosban és a nagyobb településeken akarják megnyerni, oda is osztják a pénzt – szögezte le Ódor.
origo.hu
Gulyás Gergely: A háborús veszély nagyobb, mint valaha
