Drasztikus díjemelések a fővárosban

További megszorításokra, jóval infláció fölötti közszolgáltatói díjemelésekre számíthatnak a budapestiek 2009-ben is: a távirati iroda információi szerint ma, a főváros egyesítésének 135. évfordulóján a városvezetés 8,4 százalékos vízdíjemelésről tárgyal, amely alig lesz kisebb a tavalyi csaknem 9 százalékos emelésnél.

A Fővárosi Vízművek Zrt. eredetileg 12,9 százalékos díjnövelést javasolt, ezt a főváros balliberális vezetői elvetették, azonban a közületek után a lakossági fogyasztók részére is bevezetik az ivóvízalapdíjat, ami vízóránként havi 150 forint lesz. Az MTI értesülése szerint Demszky Gábor főpolgármester és helyettesei az idei 9,9 százalékos csatornadíj-emelés mértékénél jövőre sem szeretnének magasabbat. Ehhez képest az idei infláció nem éri el a hét, a jövőre tervezett pedig az öt százalékot.
*
Továbbá feltűnő, hogy az eredeti javaslat ennél nagyobb mértékű fogyasztói áthárítást javasolt „a csepeli szennyvíztisztító építése és Budapest teljes körű csatornázási programjának megvalósítása érdekében, a fejlesztési önrészek biztosításaként”. Utóbbi azonban ellentétben áll a Fővárosi Közgyűlés MSZP–SZDSZ–MDF-es többségének döntésével, amellyel elindították a Főgáz-részvények privatizációját, éppen az uniós pályázatok hiányzó önrészének pótlására.
A fővárosi önkormányzat azonban folyamatos bevételszerzésre kényszerül, ezt jelzi, hogy például a szemétdíj 14 százalékkal a legdrasztikusabban drágulna, de az infláció mértékével vagy afölött nőhetnek a szennyvízszippantás, a kéményseprés s részben a temetkezés díjai. A kegyeleti közszolgáltatások hatósági árainál 6,7 százalékos emelési javaslat készült, de a díjrendszer felét jelentő szabad áras termékek ennél kisebb mértékben drágulnának, összességében 3-4 százalék körüli díjemelést indítványoznak.
A BKV 7,9 és 10 százalékos tarifaemelési javaslatot terjesztett be a főváros elé, azonban a városvezetés feltehetőleg a „kisebb mértékűt” támogatja majd. Emlékezetes, Kocsis István, a társaság vezérigazgatója kijelentette: nem a jegyárbevételből szeretné megmenteni a veszteséggel küszködő céget. Elképzeléseihez legalább 60 milliárdos egyszeri juttatást várt a kormánytól és a tulajdonos fővárostól. Utóbbi jelenleg alig tíz százalékban támogatja a tömegközlekedés ellátását. A közel nyolcszázalékos, vagyis a tervezett infláció csaknem dupláját jelentő emeléssel a vonaljegy 290 forintba, a dolgozói bérlet 8900 forintba, a diákbérlet 3500 forintba kerülne.
A közszolgáltatási díjak egy részéről vélhetőleg már e hó végén, ám többségükről csak decemberben dönthet a Fővárosi Közgyűlés.
A balliberális koalíció és az MDF az elmúlt évek tapasztalatai alapján támogatni fogja a további megszorításokat, azonban Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője és Orbán Viktor, a Szövetség elnöke egyértelműen leszögezték: az ellenzék a jövőben sem támogatja az inflációt meghaladó közüzemi és közszolgálati díjemeléseket.