Tettlegességig fajult egy vita a közelmúltban az egri borvidéken, amikor a regionális munkaügyi felügyelőség munkatársai egy családi szőlőgazdaságban ellenőrizték a szüreti munkálatokat. Az ellenőrök szóváltásba keveredtek a szüretelőkkel, akik szerint a veszekedés lökdösődésbe torkollott. A munkaügyisek viszont azt állítják, hogy egy férfi ököllel többször arcon vágta a kolléganőjüket. Kérdés, hogy az eset túlmutat-e önmagán, és mélyebb okok húzódnak-e mögötte, vagy a dulakodás pusztán elszigetelt, egyszeri incidens volt.
Tarsoly József, az Egri Hegyközség hegybírója úgy látja, nem véletlen, hogy a közelmúltban erőszakos véget ért egy munkaügyi ellenőrzés. Szerinte ami történt, az a hatóságok hosszú ideje tartó drasztikus ellenőrzéseinek és fellépéseinek az eredménye. – Nem arról van szó, hogy nem kell ellenőrizni, teljes mértékben egyetértek azzal, hogy védeni kell az alkalmi munkások és munkavállalók érdekeit. Az a stílus, az a fellépés azonban, ahogy a hatóság emberei viselkednek, sok esetben tűrhetetlen. Megkockáztatom, többször hatósági túlkapásról beszélhetünk – jegyezte meg Tarsoly József. Elmondta, a konkrét tettlegességig fajult eset is úgy kezdődött, hogy egy család (egy házaspár, a férj testvére, nagynénje, keresztszülője) és a szomszédaik szüreteltek a feleség nevén levő szőlőben. – A munkaügyi felügyelőség emberei dél tájban kiszálltak a helyszínre, és felsorakoztatták az embereket a szőlőben. Azok hiába védekeztek, hogy családi szüret folyik, és mindenki szívességi munkát végez, a hatóság munkatársai folytatták az alapos vizsgálatot. A szóváltás, majd a lökdösődés azután alakult ki, hogy a szüretelők kérték, az ellenőrök igazolják magukat, ők azonban erre nem voltak hajlandók. Nyomdafestéket nem tűrő módon beszéltek a szüretelőkkel – mutatott rá a hegybíró.
Tarsoly József hangsúlyozta: a mezőgazdasági ágazat katasztrofális helyzetben van, az ilyen események és a véget nem érő súlyos büntetések csak fokozzák a gazdák, így a szőlőtermelők elkeseredését. – Arra utaló jelek is vannak, hogy a hatóságok helikopterrel keresik a szüretelőket. Egy év eleji megállapodás nyomán ráadásul az összes hatóság összehangoltan végzi a munkáját, sokszor a munkaügyisek is rendőrrel érkeznek a szőlőkbe, és mint a bűnözőket, úgy kezelik a gazdákat – jelentette ki a hegybíró. Szerinte komoly probléma adódik a szívességi munka eltérő megítéléséből is. Emlékeztetett, Bakos József, az Észak-magyarországi Munkaügyi Felügyelőség igazgatója még a nyár végén azt ígérte, hogy a munkaügyi felügyelők nyitott szemmel járnak majd, így látják, hogy a kalákában dolgozó barátok, ismerősök valóban azok-e, akinek mondják magukat. – Amennyiben látszik, hogy szívességi munkáról van szó, hiszen a csapattagok egymáshoz való viszonya erről árulkodik, a munkaügyi felügyelők nem büntetnek – szólt Bakos állásfoglalása. Tarsoly szerint ugyanakkor ezt a kérdést az ellenőrzések alatt nem kezelik egységesen, és tudomása van róla, hogy szívességi munkáért is büntettek meg embereket. A jogszabályok pedig egyértelműen fogalmaznak: „A helyszíni ellenőrzést úgy kell elvégezni, hogy az az ügyfél munkáját, a rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza.” – Hab a tortán, hogy a tervek szerint 2009 januárjától a gazdáknak az alkalmi munkásokat a helyszínről, laptopon kell majd bejelenteni – fűzte hozzá a hegybíró. Úgy látja, minden jel abba az irányba mutat, hogy valaki azt szeretné, a gazdák fáradjanak bele a munkába, és álljanak sorba segélyért. – A büntetési tételek már európaiak, de a mezőgazdaságból származó jövedelem lassan a létfenntartáshoz is kevés. Ráadásul akit megbüntetnek a hatóságok, két évig nem kaphat támogatást, és nem pályázhat forrásokra – tette hozzá.
Simon József, az Egri Hegyközség elnöke azt hangsúlyozta, hogy a gazdák számos durva ellenőrzést megtapasztaltak már, de a nyilvánosság előtt nem mernek beszélni problémájukról. „Lehajtott fejjel járnak, mint akik főbenjáró bűnt követtek el. Nem mernek kiállni az igazukért, jobban félnek mint a nyolcvanas években, a diktatúra végnapjaiban. A hatóságok eszközei demokratikusak és talán jogszerűek is, de mégis brutális hatást érnek el a gazdáknál.”
Varga Sándor, a Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának irodavezetője szintén sokat hallott a gazdák gondjairól, hiszen az irodába betérő tagok neki mondják el problémájukat. – Lehetne ezt másképpen, emberibb módon is intézni. Amikor Dél-Tirolban jártunk, azt láttuk, hogy a kisgyermek a traktoron ül az apja ölében, és együtt végzik a munkát. A gyermek mindent megtanul az apjától, beleszeret a mezőgazdaságba, a prosperáló családi gazdaság pedig apáról fiúra száll. Ezzel szemben nálunk a bürokrácia és a véget nem érő hatósági ellenőrzések ellehetetlenítik a gazdákat – fakadt ki az irodavezető. Egy neve elhallgatását kérő gazdát szüretelés közben látogattunk meg. Ő saját példájával támasztotta alá a hatóságok durva hozzáállását és a büntetések drasztikus mértékét. Elmondta, több százezer forintra büntették meg, holott csak annyi volt a bűne, hogy az alkalmi munkavállalók kis könyvét a dolgozók nem írták alá. – Már benne voltak a bélyegek, minden ki volt töltve, tehát az államot nem károsítottam meg, ennek ellenére durván megbüntettek – emlékezett vissza a gazda.
Bakos József a Heves Megyei Hírlapnak az üggyel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy felesleges a helikopteres ellenőrzéssel, kalákaszétveréssel kapcsolatos rémhírek boncolgatása. – Mi lesz a tucatszám szabálytalanul foglalkoztatott munkavállalók szolgálati idejével, társadalombiztosításával, nyugdíjával? Az idénymunkák során sokakat foglalkoztatnak kék könyvvel (alkalmi munkavállalói kis könyv – szerk.). A gyakorlatban azonban temérdek, a munkavállaló kárára történő visszaélés fordul elő. Ezt igyekeznek megakadályozni a felügyelők, védik a kiszolgáltatott dolgozókat, s kiszűrik a feketén foglalkoztató munkáltatókat – vélekedett Bakos. Az igazgató szerint nem lesz szükség rendőri jelenlétre, ha a munkáltatók nem arra tanítják az idénymunkásokat, hogyan bújjanak ki az ellenőrzés alól, miként fussanak el a hatóságok elől.
origo.hu
Kubatov Gábor is elbúcsúztatta a mandátumát elvesztő Fekete-Győr Andrást
