Kriminalisztikai legek Magyarországon

Döbbenetes különbségek vannak a magyar települések bűnügyi statisztikai adatai között. Akad olyan magyar kisváros, ahol 2007-ben 1000 főre 113 közvádas bűncselekmény jutott, míg egy másik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisvárosban ugyanennyi lakosra csupán hat bűncselekmény esett. A különbség ugyan nem ennyire drasztikusan, de jelentkezik a megyei jogú városok között is. A szakértő szerint ennek okait többnyire a földrajzi elhelyezkedésben, valamint az életszínvonal és a munkanélküliségi ráta különbségeiben kell keresni.

Pécs és Eger érmes. Pécs második lett, Eger bronzminősítést kapott az élhető városok világversenyének (LivCom Awards) hétfőn, a kínai Tungkuanban (Dongguan) zárult döntőjében. Az Egységes település díjáért a 75–200 ezer lelkes városok között indult baranyai megyeszékhely az angliai Broadland mögött végzett a második helyen. A 20–75 ezer lélekszámú városok között nevezett Eger nem került az első háromba, de kiváló bemutatkozását bronzminősítéssel jutalmazták. Pécsnek egy, Egernek két pályázata is a legjobbak között volt, a hevesi megyeszékhely az Egységes település díja mellett a tízezer fontos ösztöndíjat is szerette volna elnyerni Ráckapu téri borászati parkja kialakítására. A LivCom Awards versenyt évente, öt népességkategóriában hirdetik meg. Célja, hogy a világ városaiban bátorítsa a legjobb gyakorlatot, újítást és irányítást a fenntartható közösség és az életminőség javítása érdekében. Az idén 280 pályázat érkezett és félszáz város jutott a döntőbe. (Heol.hu)

Székesfehérvárott 2007-ben tízezer főre vetítve 79 volt a bűnelkövetők száma, míg ugyanebben az időszakban Miskolcon 138 elkövetőt tartottak nyilván, Érden tízezer lakosra harminc lakásbetörés jutott, míg Hódmezővásárhelyen csak négy – ilyen és ehhez hasonló adatok derülnek ki az Egységes Rendőrségi és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ERÜBS) „nyilvántartásából”. A tavaly felderített összes bűncselekmény a megyei jogú városok közül Sopronban volt a legkevesebb (tízezer lakosonként 346), amely minősíthetné a rendőrség munkáját, de sokkal inkább jelenti azt, hogy a nyugati határszélen a bűnözők kevesebb feladatot adnak a rend őreinek. Fodor Tamás, a hűség városának Fidesz–KDNP-s polgármestere lapunknak úgy fogalmazott, hogy Sopron jobb helyzetben van, mint a legtöbb megyei jogú város, mert az ország nyugati részén fekszik. – Nemcsak az elhelyezkedésünknek köszönhetjük azonban a pozitív statisztikai eredményeket, hanem tettünk is érte. A város kivezető útjain térfigyelő kamerákat szereltünk fel közösen a biztosítókkal, bankokkal és a rendőrséggel, korábban ugyanis elég sok lakásbetörés történt, és ez mára szerencsére megváltozott – jegyezte meg Fodor Tamás, aki ugyanakkor kitért arra is, hogy bár helyzetük jobb, mint az ország belső és keleti területein, de a statisztikai adatsor általánosságban véve náluk is romlik.
A tavaly felderített összes bűncselekmény alapján a megyei jogú városok között Békéscsaba állt a legrosszabb helyen: tízezer lakosra 1086 felderített bűncselekmény jutott. A látszat ellenére az alföldi városban messze nem ilyen rossz a helyzet. Vantara Gyula Fidesz– KDNP–VP-s polgármester lapunkat arról tájékoztatta, hogy a statisztikai adatokat egy egyetlen személyhez köthető 4808 rendbeli közokirat-hamisítás rontja. – Ha ezt kivennénk az ügyek közül, akkor a ranglista másik vége felé állnánk – tette hozzá Vantara Gyula, aki hangsúlyozta, náluk 2006-hoz képest, a 4808 rendbeli közokirat-hamisítást leszámítva, kifejezetten javult a helyzet.
A nem megyei jogú városok között (tavaly 274-et tartottak nyilván) 2007-ben arányaiban egy keleti határtelepülésen, Záhonyban volt a legtöbb közvádas bűncselekmény: ezer lakosra 113 jutott. A Záhonytól légvonalban alig több mint tíz kilométerre fekvő, szintén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mándok tekinthető az ország egyik legbiztonságosabb kisvárosának: tavaly ezen a településen ugyanis ezer főre vetítve csupán hat közvádas bűncselekmény történt. Pekó László polgármester szerint két oka van annak, hogy Záhony és Mándok bűnügyi statisztikája között a két település földrajzi közelsége ellenére ekkora a különbség. – Záhony határváros, míg Mándok nem. Másrészt a településen teljes összefogással harcolunk a bűnözés ellen. Három körzeti megbízottunk van, a rendőrség együttműködik a polgárőrséggel, és mezőőröket is alkalmazunk. A szolgálatokat úgy osztjuk be, hogy mindig „járőrözzön” valaki a településen. Ez azonban nem lenne elég, szükség van a mándokiak közreműködésére is, akik egymás értékeire, vagyonára is figyelnek – mutatott rá Pekó László. A független településvezető kiemelte, még arra is odafigyelnek, hogy alapítványok, civil szervezetek ellenőrzés nélkül ne zavarhassák a helyieket, nehogy valakik félrevezessék az idős vagy könnyebben befolyásolható lakosokat.
Ritter Ildikó, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa szerint az adatok közötti különbségek részben abból adódnak, hogy egy bűncselekményt akkor regisztrálnak a kriminálstatisztikában, amikor az eljárás befejeződött. Kitért arra is, hogy ha egy elkövető esetében sok a sértett, akkor az megmutatkozik a bűncselekmények számában is (ezt láthattuk Békéscsaba esetében is – a szerk.). – Fontos tényező a rendőrség aktivitása is, ez is befolyásolja a statisztikai adatokat, mert azokban az időszakokban, amikor a hatóság emberei vizsgáznak a főiskolákon, egyetemeken, a rendőrség kisebb aktivitással dolgozik – fogalmazott Ritter Ildikó. Befolyásolja a kriminálstatisztikai adatokat emellett az adott település földrajzi elhelyezkedése és annak nagysága. – Kisebb településeken jellemző, hogy egy-egy ügy be sem kerül a statisztikai adatok közé, mert helyben elintézik a felek – árulta el a szakember, aki hozzáfűzte, fontos tényező még a munkanélküliség nagysága, az életszínvonal alakulása és az iskolázottság is. Szerinte ez megmutatkozik a bűncselekmények fajtájában is, a szegényebb, munkanélküliséggel sújtott helységekben, így Északkelet-Magyarországon több a vagyon elleni bűncselekmények száma.
Megkerestük az üggyel kapcsolatban az Országos Rendőr-főkapitányságot is, ahol későbbre ígértek tájékoztatást.

Rendőrkézen a zsarolók. Életveszélyesen megfenyegettek egy battonyai családot kötegyáni büntetett előéletű zsarolók – tudta meg lapunk. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság helyettes sajtószóvivője, Pengő Erzsébet elmondta: a gyanúsítottak közül két embert a rendőrség őrizetbe is vett. Az egyik sértett feljelentése alapján a mezőkovácsházi rendőrkapitányság indított eljárást zsarolás bűntett gyanúja miatt ismeretlen elkövetőkkel szemben, majd az ügy átkerült a megyei rendőr-főkapitányság hatáskörébe. A megyei főkapitányság sajtóközleményéből kiderül, hogy a gyanúsítottak „jogtalan haszonszerzés céljából a sértettel és családjával szemben, életük és testi épségük elleni súlyos fenyegetést helyeztek kilátásba”. Később a rendőrség tudomására jutott a zsarolók által követelt pénz átadásának helye és körülményei, majd ezt követően hétfőn délután Battonyán elkapták a zsarolókat. A rendőrök négy kötegyáni férfit fogtak el, közülük kettőt gyanúsítottként hallgattak ki, akik ellen őrizetbe vételük mellett eljárást is indítottak. Az eset körülményeiről a rendőrség a nyomozás érdekeire hivatkozva egyelőre nem tudott lapunknak bővebb részletekkel szolgálni.