Bekerült a szociális törvény módosító javaslatába az általunk szorgalmazott legfontosabb elem, a segélyért munka elve – jelentette ki lapunk érdeklődésére Ivády Gábor, a Heves megyei Ivád polgármestere. Ismert, kistelepülési polgármesterek még az ősszel kidolgoztak egy szociálistörvény-módosítási javaslatot, amely a monoki kezdeményezés törvénysértő rendeleteit lett volna hivatott felváltani. A törvényjavaslat kidolgozói megegyeztek abban, hogy a monoki kezdeményezés csak felhívta a figyelmet a problémára, de nekik – önkormányzati vezetőknek – a törvénysértő magatartást fel kell oldaniuk, és ezért született a jogszabálytervezetük.
Az Országgyűlés egyébként hétfőn döntött a megújított szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosító javaslatairól. Az előterjesztő által támogatott javaslatokat 194 igen, 171 nem szavazattal és 10 tartózkodással fogadták el. A javaslathoz nagy számban nyújtottak be szocialista és ellenzéki képviselők módosító indítványokat – mintegy ötvenet –, ezeket azonban leszavazta az Országgyűlés. A végső voksolás jövő hétfőn lesz a törvényjavaslatról.
Ivády nagyon fontosnak tartja a szociális segélyezés rendszerének tervezett átalakítását. – A mostani rendszer szerint ha valakit közmunkára akarunk fogni, akkor van a közcélú keret és a közhasznú keret. Az előbbivel az önkormányzatok rendelkeznek, míg a közhasznú munkára a munkaügyi központok rendelkeznek keretösszeggel, és a települések onnan igényelhetnek embert, amíg a források ki nem merülnek. Az új rendszerben viszont az önkormányzatok mindig az aktuális munka mennyiségétől és a rendelkezésre álló emberek létszámától függően annyi közmunkást vesznek fel, amennyit akarnak. A finanszírozás 5 százalékát adnák az önkormányzatok, a többit az állam, és nem keretöszszegről lenne szó – jegyezte meg Ivády Gábor, hozzátéve, hogy akik visszautasítanák az önkormányzat által felkínált közmunkát, nem lennének jogosultak a segélyre.
Ivád első embere ugyanakkor rossznak tartja, hogy a javaslat szerint a jövőben tovább bonyolítanák a rendszert. – Jelen pillanatban a rendszeres szociális segélyezetteken belül két csoport van: az egészségkárosodottak és azok, akik tudnának dolgozni, de nincs munkahelyük. A jövőben szét kellene választanunk őket, és csak az kapna rendszeres szociális segélyt, aki nem tud dolgozni. A többieknek rendelkezésre állási támogatás járna, amely egységesen 28 500 forint lenne. A kettőt együtt pedig aktív korúak ellátásának hívnák – mutatott rá a rendszer bonyolultságára Ivády, hozzátéve, a rendelkezésre állási támogatást ráadásul nem egységesen, hanem differenciáltan kellene megállapítani, mert a rendszer így roppant igazságtalan lesz.
Ivády szerint további probléma, hogy a javaslat szerint a jövőben az önkormányzat határozhatná meg, hogy ki az, aki szociális segélyen maradhat, és ki az, aki képes dolgozni. Szerinte ez túl nagy hatalmat adna az önkormányzatok kezébe.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monok önkormányzatának helyi rendelete indította el azt a folyamatot, amely érzékelhető változást hozott a szociális törvény módosításának esetében, ezen belül is a segélyezés rendszerében – jelentette ki a település független polgármestere. Szepessy Zsolt úgy fogalmazott, soha nem fordult elő az ország történetében, hogy egy kistelepülés kezdeményezése, rendeletének részletei a parlament elé kerüljenek, és ennek a figyelembevételével alkossanak meg és fogadjanak el egy törvényt, bár ezt a szaktárca nem ismeri el – tette hozzá. Mint mondta, a törvénymódosítással elindult egy folyamat, és bár vannak még hibák, az irány jó. – Dicséretes, hogy a kormány a rendszerváltás óta először hozzá mert nyúlni a segélyezéshez, amit ráadásul szigorított – fejtette ki álláspontját Monok első embere, hozzátéve, a szociális törvény módosítása közelebb visz a monoki célhoz is, egyrészt visszahozhatja a munka becsületét, másfelől visszavezetheti a munkanélkülieket a munka, a dolgozó társadalom világába.
origo.hu
Gulyás Gergely: A háborús veszély nagyobb, mint valaha
