A tegnap hajnalig tartó kormányzati-szakszervezeti tárgyalások eredményeként elmarad a 2009. január 12-re meghirdetett közszolgálati sztrájk, mert a kormány 13. havi bérrel kapcsolatos pénzügyi ajánlatát kellően vonzónak találták a sztrájkot szervezők. A megállapodás lényege, hogy a 180 ezernél kevesebbet keresők (ez a közszféra dolgozóinak mintegy 70 százalékát jelenti) tehát nem 13. havi fizetést kapnak, hanem pótlék formájában a havi apanázs mellé a fizetésük 8,33 százalékát pluszba megkapják, ami havi 10 ezer forint körüli összeget jelent. Ez éves szinten a havi fizetésük csaknem 100 százalékát jelenti, így felfogható 13. havi bérnek. A 180 ezres korlátnál többet keresők esetén havi 15 ezer forintos kiegészítés jár, ami nem jelenti a 13. havi bér teljes egészét.
Az államnak a megállapodás csaknem 120 milliárd forintba kerül, de még így is mintegy 60 milliárd forintot spórol a visszafogott 13. havi bérkifizetéssel. Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára közölte: húsz szakszervezet írta alá a megállapodást, kettő, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Munkástanácsok nem. Kerpen Gábor PDSZ-elnök elégtelennek tartotta a kormány javaslatát a közszféra kompenzációjáról. „Az ajánlat nem érte el a követeléseinknek még a harmadát sem” – magyarázta Kerpen. Elmondta, még karácsony előtt értékelik a kialakult helyzetet, a „további akciók ütemezését” pedig ez alapján határozzák meg. Kerpen azt sem zárta ki, hogy január 12-én sztrájkolni fognak.
Csizmár Gábor arról beszélt, hogy a 2009-es költségvetésben elkülönített 112 milliárd forintos öszszeg nem fedezi a megállapodást, az összesen 119 milliárd forintba „került”, a fennmaradó részt vélhetőleg a jövő évi tartalék terhére pótolja majd ki a kormány. Elképzelhető azonban, hogy a kormány abból a 70 milliárd forintos tételből fizeti a hiányzó összeget, amelyet egyébként a közszférából elbocsátásra ítéltek végkielégítésére szánt a kabinet.
A szakszervezetek többsége vonzónak találta a kormány ajánlatát, ezért elfogadta azt, sőt szeptemberig lemondott sztrájkjogáról. – Amit aláírtunk, az nem megállapodás, de lehetőséget teremt a későbbi megállapodásra – vélekedett Varga László. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke szerint „a most született egyezség egy olyan fegyverszünet, amely értékesebb lehet egy rossz békeszerződésnél”. A Munkástanácsok Országos Szövetségénél ezzel szemben úgy látják: az egyezség még mindig 60 milliárd forinttal rövidíti meg a közszférában dolgozókat.
Emlékezetes, a felek között született, 2007. február 19-i megállapodás értelmében a kormány többek között vállalta, hogy 2009. január 1-jétől legalább 4,0 százalékkal növeli a köztisztviselői illetményalapot, illetve a közalkalmazotti illetménytáblák bértételeit, továbbá hogy ugyanezen időponttól december hónapban fizeti ki a 13. havi illetményt. A közszolgálati bérek befagyasztásával és a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatban azonban a kormány idén ősszel egyoldalúan felmondta a tavaly kötött megállapodást. A kabinet először a válságra hivatkozva vetette fel a megszorítások, bér-, nyugdíj- és családi pótlék befagyasztások szükségességét, majd később ezeket mint az IMF-fel kötött hitelmegállapodás feltételeit emlegette. Miután a kormány felrúgta a tavalyi megállapodást, a Liga Szakszervezetek felhívta a sztrájkbizottság tagjait, hogy a 2007. február 19-i megállapodás 10. pontja alapján felfüggesztett tevékenységét kezdje újra, és azonnal üljön tárgyalóasztalhoz a kormánynyal a helyzet mielőbbi, megnyugtató rendezése végett. A sztrájkbizottság azonban hamar megunta a kabinettel folytatott eredménytelen formális egyeztetéseket, így november 21-én bejelentette: január 12-re sztrájkot hirdet a Gyurcsány-kormány brutális megszorítási tervei miatt. Elszántságuk jeléül november 29-én Budapesten a Kossuth téren a közszolgálati szakszervezetek tüntetést tartottak.
Egyet azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni: a kormány engedményének ára lesz. Az IMF-fel kötött, a közvélemény számára nem ismert megállapodásban foglaltakat tartani kell, így a kormány máshonnan kényszerül pótolni a veszteségeket. Úgy tűnik azonban, a kormány készült, hiszen – mint Csizmár Gábor szavaiból kiderült – „e célra elkülönített” pénzt használnak majd fel.
Ami pedig az egyezséget illeti: a hazai közszférában működő szakszervezetek magatartására eddig is jellemző volt a gyors megegyezés, az MSZOSZ pedig még a sztrájkig sem mert elmenni. Se szeri, se száma azoknak az ígéreteknek, amelyeket Gyurcsány Ferenc tett a lojális konföderációnak. Emlékezetes, az elégedetlenség ellenére az MSZOSZ végül nem mondta fel a miniszterelnökkel a választások előtt kötött együttműködési megállapodást, noha abból – az Európai Unió átlagos foglalkoztatási szintjének megközelítése, a bérek uniós felzárkóztatása, a nyugdíjasok életminőségének javítása, a rendezett munkaügyi kapcsolatok, valamint a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentése – semmi sem teljesült. Egyébként Wittich Tamás, a konföderáció előző elnöke 2006. július 12-én azért mondott le, mert átlépett az állami szférába: a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatója lett.
Fidesz: Tűrhetetlen a kormány magatartása. A Fidesz tűrhetetlennek tartja, hogy a kormány nem hajlandó érdemben tárgyalni a szakszervezetekkel, s ehelyett fegyveres őröket, valamint külföldi sztrájktörőket hozat Magyarországra. Szijjártó Péter szerint a kormány a magyar emberek nyugodt karácsonyát veszélyezteti. A legnagyobb ellenzéki párt szóvivője kijelentette: amennyiben a helyzet ma sem változik, s továbbra sem ülnek le a kabinet képviselői egyeztetni az érdekképviseletekkel, úgy elkerülhetetlenné válik, hogy a Fidesz összehívja az Országgyűlés illetékes szakbizottságának – a gazdasági vagy a költségvetési – rendkívüli ülését a jövő hét elejére. (P. G.)
