Álvaro García Linera alelnök ugyanakkor elismerte, ha az új alkotmány – a felméréseket igazolva – meg is kapja a szükséges többséget, további feszültségeket teremthet, hiszen több mint száz új törvény elfogadása is kell hozzá. Az eseményt három nemzetközi szervezet, az Amerikai Államok Szervezete (OAS), a Dél-amerikai Nemzetek Uniója (Unasur) és az EU csaknem száz megfigyelője ellenőrizte. Morales győzelmét jósolja népszerűsége, ellenzékének megosztottsága, de az a tény is, hogy nemrég sikerrel vette eddig legnehezebb akadályát, a választott tisztségek – elnök, alelnök, prefektusok – novemberi visszahívó hatályú népszavazását, hiszen csak ő 67 százalékot kapott, többet, mint 2005-ös megválasztása alkalmával.
A jómódú keleti tartományok és az egyház legalább tíz cikkely – köztük a Morales idei újraválaszthatóságát garantáló, az etnikai és térségi autonómiára, az őslakos indiánok kiterjesztett jogaira, a természeti kincsek állami tulajdonba vételére és az agrárreformra vonatkozó passzusai – miatt támadja az új alkotmányt. A keleti tartományok – ahol az ország legfőbb bevételeit jelentő szénhidrogénkészlet túlnyomó többsége található – azért utasítják el, mert szerintük kommunista jellegű. Az ország legjobb alkotmányjogásza, Willman Durán szerint ugyanakkor mindez alaptalan. Az alkotmánybíróság volt elnöke teljesen magától értetődőnek tartja ugyanis azt, hogy más országokhoz hasonlóan a második legszegényebb dél-amerikai ország is állami kézbe vette a nem megújítható erőforrásokat. Ebben a szellemben Morales két nappal a népszavazás előtt ismét jelezte a külföldi cégeknek, Bolívia akar rendelkezni természeti kincsei fölött, majd miniszterei jelenlétében közölte: ismét állami tulajdonba veszi a British Petroleum egyik argentin–brit leányvállalatát.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
