A politika sem nézi tétlenül a Wikipédiát

A világháló legtöbb bejegyzését tartalmazó, bárki által szabadon szerkeszthető enciklopédiája az internetezők számára mára az információszerzés egyik első számú forrásává vált. A megállapítás különösen a Wikipédia angol nyelvű változatára vonatkozik, amely közel hárommillió szócikket tartalmaz. (A magyar nyelvű mindössze 120 ezret.) A jó imázsukra kényes személyiségek, kormányok, nem kormányzati szervezetek és vállalatok is rájöttek arra, hogy a naponta több millió látogatót vonzó Wikipédiára érdemes odafigyelni mint az internet egyik véleményformáló erejére.

Magyar–török perpatvar. Az angol nyelvű Wikipédián Stuart Dougalról jelenleg egy rövid bejegyzés olvasható, ez azonban nem volt mindig így. A skót futballbíróról szóló cikk ugyanis 2007-ben a Wikipédia egyik leggyakrabban megszerkesztett oldala volt. Történt, hogy 2007. szeptember 12-én a Törökország–Magyarország Európa-bajnoki selejtezőn vitatható döntéssel tizenegyes helyett műesésért második sárga lappal Dougal kiállította Gera Zoltánt. Az addig gól nélküli mérkőzést tíz emberrel folytatva a magyar válogatott 3-0 arányú vereséget szenvedett. Percekkel Gera kiállítása után „szerkesztési párbaj” vette kezdetét a Stuart Dougal-oldalon. Míg a magyar beírók gyalázták, addig a törökök méltatták a bíró ténykedését a meccsen. A szópárbaj arra késztette a Wikipédia szerkesztőit, hogy letiltsák a szerkesztéstől a cikket.

Sokat elárul a Wikipédia véleményformáló erejéről és az utóbbi években rohamtempóban megnőtt népszerűségéről a következő, napokban megjelent hír: a WorldNetDaily.com hírportál állítása szerint a Wikipédia „szerkesztői” kedvező bánásmódban részesítik Barack Obamát. Vélekedésük szerint míg a januárban beiktatott amerikai elnök elődjét, George W. Busht több szempontból is negatív fényben tüntetik fel, addig az Obamát érintő kellemetlenebb bejegyzéseken „finomítanak”, esetleg ki is törlik azokat az adminisztrátorok. A WorldNetDaily.com többek között azon háborodott fel, hogy az Obama valláshoz fűződő viszonyáról szóló fejezetben kevés szó esik arról a témáról, amely a tavalyi amerikai választási hadjárat egyik szenzációját szolgáltatta, s amely rossz színben tüntette fel Obamát. Jeremiah Wright tiszteletes, Barack Obama egykori lelkipásztorának egyik videokamerával rögzített és az internetre is felkerült, sokak által botrányosnak minősített prédikációja heteken át beszédtéma volt az Egyesült Államokban. A szertartás során Wright többször is felkiáltott: „Isten verje Amerikát!” A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokról pedig azt találta mondani, korábbi politikája ütött vissza az Egyesült Államokra.
A WorldNetDaily.com mindezt azért kifogásolja, mert tisztában van azzal, mit jelent ma a Wikipédia az átlagos internetező számára. Ha valamelyik internetes böngésző – mint amilyen a Google – segítségével egy adott fogalomról, jelenségről vagy ismert személyiségről keresünk információt, a webböngésző minden bizonnyal a Wikipédia szószedetét adja majd vissza első találatnak. Ha például Gordon Brown nevét ütjük be a Google-keresőbe, a brit miniszterelnökről szóló honlapok közül először a Wikipédia szócikkét ajánlja fel a böngésző, Brown saját honlapja csak a második helyre szorul. További érdekesség, hogy a 2008-as amerikai választásokon indult republikánus párti kongresszusiképviselő-jelöltek hatvan százalékánál a választók inkább a Wikipédiából, mintsem a politikusok személyes választási honlapjairól kívántak tájékozódni jelöltjük programjáról.
Mind az amerikai, mind az európai politikai pártok tisztában vannak azzal, hogy az átlagos internetező számára milyen információforrást jelent a Wikipédia, ezért ezt igyekeznek is kihasználni. Bár David Cameron, a brit konzervatív párt vezetője feltehetőleg nem adta áldását arra, hogy irháját mentsék meg, a párt egyik „túlbuzgó tagja” mégis így tett egy nemrégen történt londoni parlamenti vita után, amikor az itáliai reneszánsz nagy mestere, Tiziano halálának dátumát 1576-ról 1572-re módosította. Történt ugyanis, hogy Gordon Brown miniszterelnök a parlamentben felszólalva, Tizianóról elmélkedve azt állította, 90 éves koráig élt, majd szavait megcáfolva Cameron úgy vélte, csak 86 évig élt. Néhány perccel később egy Wikipédia-felhasználó (szóban forgó párttag) regisztráltatta magát a Konzervatív Párt központjából, s módosította Tiziano halálának dátumát, hogy az egybecsengjen Cameron állításával. Tette ezt annak ellenére, hogy a művészettörténészek is bizonytalanok a tekintetben, hány évig élt valójában.
Ausztráliában két évvel ezelőtt az akkori kormányfő, John Howard hivatala is szerkesztési tevékenységet folytatott: az Ausztráliában kötelezően letartóztatandó illegális bevándorlók kapcsán az egyik munkatárs a „feltehetőleg” kifejezést szúrta be a megjegyzés elé, miszerint az őrizetbe vetteket embertelen körülmények között tartják kiutasításukig. Az Egyesült Államokban tavaly szeptemberben, egy nappal azelőtt, hogy a republikánus John McCain megnevezte volna alelnökjelöltjét, Sarah Palint, valaki gondosan átírta életrajzát, hogy pozitívabb képet fessenek a reflektorfénybe kerülő politikusról.
A fényesítés mellett azonban a mások befeketítésére tett kísérlet is gyakori az enciklopédián. 2007-ben például egy egyetemista által kifejlesztett szoftver nyomán fény derült arra, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) csak egy hónapban 297-szer nyúlt hozzá az enciklopédiához, hogy fényesítse saját portréját, vagy befeketítse másokét. Tavaly pedig több ismert amerikai rapper halálhírét is keltették rosszindulatú Wikipédia-szerkesztők. Az agydaganatban szenvedő Ted Kennedy amerikai szenátort is halottnak nyilvánították, miután a Barack Obama beiktatása utáni díszebéden esett össze, és rövid időre kórházba került. Noha a félrevezető adatot perceken belül javították, az eset kapcsán Jimmy Wales, a Wikipédia egyik alapítója szigorúbb szerkesztési gyakorlatot helyezett kilátásba.