Hiába az IMF-hitel, félünk a csődtől

A magyar lakosság több mint kilencven százaléka véli úgy, hogy rosszabbul élünk, mint egy éve – derül ki a GfK piackutató vállalat legfrissebb felméréséből. Folyamatosan nő azoknak az aránya, akik tartanak az államcsődtől, a bankok összeomlásától és az infláció elszabadulásától.

Sosem volt még olyan mélyen a GfK piackutató és a Corvinus Egyetem által rendszeresen mért fogyasztói bizalmi index, mint 2009 első három havában, ami azt jelenti, hogy nem várnak semmi jót a jövőtől az emberek. A decemberhez képest tíz pontot zuhanó negyedéves mutató immár arról tanúskodik: a megkérdezettek szerint régóta nem volt hazánk gazdasága olyan rossz helyzetben, mint most. A megkérdezettek 92 százaléka úgy ítélte meg, hogy rosszabbul élünk, mint egy évvel ezelőtt, ráadásul tízből nyolc ember arra számít, hogy a következő tizenkét hónapban az ország kilátástalan gazdasági helyzete nem változik.
*
Siralmas képet festenek a válaszadók az egyes részletkérdésekben is. A munkanélküliség kapcsán például a felmérésben résztvevők 86 százaléka szerint a közeljövőben tovább duzzad az állástalanok száma idehaza, míg háromnegyedük számít az árak emelkedésére, valamint a hitelkamatok drágulására a következő évben.
Ettől függetlenül tízből hatan továbbra sem vennének fel hitelt megélhetési gondjaik megoldására, s több mint felük egyelőre a megtakarításokhoz sem nyúlna.
Az emberek átlagosan 10,2 százalékos inflációval számolnak 2009-re. Ezzel szemben meglehetősen kevesen bíznak abban, hogy családjuk jövedelme a pénzromlás üteménél nagyobb arányban növekszik két éven belül. A felmérésből tehát megállapítható: a lakosság mostanra tisztán látja azt, hogy az elkövetkező időszakot a kényszerű spórolás és a megélhetésért folyó küzdelem hatja át. Alátámasztják ezt a Szonda Ipsos tegnap közölt válságkutatási eredményei, amelyek szerint a lakosság és a cégvezetők egyre pesszimistábbak, ugyanis a megkérdezettek négytizede vallja immár, hogy tart az államcsődtől – arányuk december óta folyamatosan nő. Minden harmadik ember emellett attól tart, hogy számlavezető bankjuk csődbe megy, az ő számuk is meredeken emelkedik december óta. A pénzügyi-gazdasági válság legvalószínűbb következményei a Szonda Ipsos kutatása szerint a munkanélküliek számának emelkedése (94 százalék), a gazdasági visszaesés, a bérek és a nyugdíjak értékvesztése. Egyre többen tartanak a hitelek bedőlésétől, a lakossági fogyasztás visszaesésétől, a magas inflációtól és a megtakarítások elvesztésétől is. Februárra lényegesen nőtt azok aránya is, akik szerint elértéktelenednek az ingatlanok, a befektetések, s akik a költségek fedezésére felhasználják megtakarításaikat, sőt egyre többen nem tudják fizetni törlesztő- részleteiket sem.

Már a boltokba sem járunk. A Nielsen piackutató vállalat is közzétette friss felmérését, amely szerint az elmúlt időszakban feltűnően gyorsan csökkent a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalma. Amíg ugyanis 2007-ben csaknem öt százalékkal több áru fogyott a boltokban a megelőző évhez képest, addig tavaly már hajszál híján három százalékkal kevesebb háztartási és vegyi árut, illetve élelmiszert vittek haza a vásárlók. Mivel a kiskereskedelemben egyetlen hónap alatt több száz milliárd forint cserél gazdát, s a statisztikai hivatal szerint a tavalyi éves forgalom 6350 milliárd volt, a csupán néhány százaléknak tűnő mennyiségi csökkenés súlyos veszteségre utal a boltok kasszájában, illetve a hazai fogyasztásban. Önmagáért beszél az az adat, miszerint az elmúlt évben 15 százalékkal bővült az úgynevezett kereskedelmi márkás termékek eladása, vagyis a kényszerű spórolás miatt az áruházláncok külföldről behozott, saját néven forgalmazott termékei váltak keresettebbé.