Húsz százalékkal drágultak az utazási szolgáltatások egy új pénzügyminisztériumi rendelet miatt többek között az egyesületek, alapítványok, állami közhasznú társaságok, oktatási és egészségügyi intézmények számára. Február eleje óta ezek a közhasznú szervezetek és intézmények is olyan ügyfeleket jelentenek az utaztatóknak, akiknek immár a kereskedelmi adózás szabályai szerint kell számlázniuk, vagyis – bár nem jogosultak a visszaigénylésére – áfával növelt bruttó értéket kénytelenek kifizetni egy külföldi vagy belföldi út megrendelésekor.
Az itthonról megrendelt külföldi utaknál ráadásul kettős adóztatás valósul meg, hiszen a magyar áfát akkor is pluszban fel kell számolni, ha a külföldi szolgáltató már amúgy is szerepelteti az odakint kivetett forgalmi adót a számlán. Ezzel jó néhány hazai kis- és közepes vállalkozás helyzete vált még nehezebbé a hazai utazási piacon – jelentette ki lapunknak Hajdú Attila, a világ egyik legnagyobb ifjúsági utazási társasága, az STA Travel magyarországi vezetője. A szakember elmondta: az új előírás miatt már több ügyfelet elveszítettek, mivel a forráshiánnyal küzdő nonprofit cégek többsége nem kíván húsz százalékkal többet fizetni egy olyan útért, amelyet olcsóbban megkap egy külföldi szolgáltatótól. – Februárban csaknem 50 ezer euróval kisebb összegért rendelt tőlünk szállást az egyik legnagyobb utaztatócég, mivel az áfatörvény miatt ő is inkább külföldön, olcsóbban köti le az általa kínált szolgáltatásokat – közölte a szakember, aki szerint nehéz megsaccolni, mekkora veszteség éri így az ágazatot, azonban a mostani válságos helyzetben minden egyes elmaradó forint közelebb viheti a hazai cégeket a bezáráshoz.
Úgy hírlik, az új szabály miatt már több, hazánkban jelenlévő multivállalat is megtiltotta munkatársainak, hogy magyar utazási irodán keresztül foglaljanak szállást. Inkább az interneten keresztül vagy a határon túli utazási irodáktól rendelik meg a céges utakat, mondván: itthon hiába igényelhetik vissza az áfát, ha külföldön olcsóbban hozzájutnak a szolgáltatáshoz. Az utazási irodák – akiket meg sem kérdeztek a jogszabály megalkotása előtt – arra számítanak, hogy a külföldi irodák előbb-utóbb megkörnyékezik a magyarországi nonprofit intézményeket, amelyek emiatt számláikat külföldön fizetik majd ki.
– A rendelet hatása a várt adóbevétel-növelés helyett valójában drámai bevételcsökkenéshez vezet, ráadásul a pénzügyi tárca lépése egyáltalán nem felel meg az uniós előírásoknak – hívta fel a figyelmet Hajdú Attila, aki szerint az is félő, hogy a világhálón előbb-utóbb megjelennek olyan magyar nyelvű ajánlatok, amelyek mögött csalók állnak, s amelyeknél a hazai megrendelők később bottal üthetik az átutalt részvételi díj nyomát.
origo.hu
Napi balfék: Itt van Magyar Péter üzenete a nézőknek!
