Nem engednek a sarcból

Nem egyeznek a kereskedők és a termelők a viszonyukat rendezni hivatott élelmiszer-termékpálya-kódex zsebre menő kérdéseiben. Lapunk információi szerint a multik nem fogadják el a kódex azon korlátozását, mely öt százalékban maximálja annak a sarcnak a mértékét, amit a beszállítótól kérhet el az áruházlánc terméke árusításáért cserébe.

2009. 03. 30. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

November óta nincs megegyezés a termelők, beszállítók és a hazánkban működő multinacionális áruházláncok viszonyát önkéntes alapon rendezni hivatott élelmiszer-termékpálya-kódexben, így nem kizárt, hogy a kormány mégis törvényi úton lesz kénytelen megregulázni az évek óta feszülő ellentéteket. Úgy tudjuk, az érdekképviselők hétfőn újabb egyeztetésre ülnek össze, mivel a megegyezésre szabott határidő hetekkel ezelőtt lejárt, s készen áll az agrártárca azon törvénytervezete is, mely az etikai megállapodásnál sokkal szigorúbb kitételeket – például kétmilliárd forintos szankciót – tartalmaz.
Ismert, a multik úgy is visszaélnek piaci erőfölényükkel, hogy a mezőgazdasági termékek esetén indokolatlanul alacsony árakat, differenciált árréseket alkalmaznak a beszállítókkal szemben. Ezenkívül kínálatukban jelentősen növelték a gyakorta silány minőségű importtermékek arányát a hazai áruk kárára – a statisztikák szerint uniós csatlakozásunk óta a beáramló import miatt közel 400 milliárd forintos a magyar termelők piacvesztése idehaza. Az egyik legnagyobb probléma mégis az, hogy az erőfölényben lévő láncok aránytalan és valótlan visszatérítéseket, súlyos pénzeket követelnek a magyar beszállítóktól, például polcpénz vagy forgalomarányos bónusz-visszatérítés címén. Lapunk birtokába jutott a termékpályakódex jelenlegi, március 9-én készült változata, melyből kiderül: a felek 5, illetve egyes esetekben 12 százalékban maximálnák ezeket az úgynevezett másodlagos kondíciókat, s éppen ez a kitétel az, ami miatt „lefagytak” a tárgyalások. Mint azt már megírtuk, a mintegy nyolcvanféle sarc mértéke az áruházláncoknál 25-40 százalékra rúg napjainkban, s gyakran amiatt is fizetnie kell egy gyártónak, hogy az áruja egyáltalán felkerüljön a polcokra, magyarán, hogy belistázzák. Mivel a hiper- és szupermarketláncok az élelmiszer-eladások több mint 90 százalékát bonyolítják le a magyar piacon, a kiszolgáltatott hazai beszállító eleddig kénytelen volt elfogadni a láncok által diktált feltételeket, s rábólintani a sarcokra, különben gyakorlatilag elbukja annak lehetőségét, hogy áruja honfitársaink asztalára kerüljön.
Nemrég egy beszállító úgy nyilatkozott lapunknak: ilyen-olyan jogcímen az elmúlt években mintegy 70 millió forintot fizetett a kereskedők zsebébe. Számításai szerint a nemzetközi láncok ily módon legalább 13-15 ezer milliárd forintot vettek már el a magyar vállalkozásoktól az elmúlt tizenkét évben.
A kódex ugyanakkor nemcsak a visszatérítés százalékos mértékét szabályozná, hanem megtiltaná azt is, hogy a láncok belistázási díjat szedjenek leendő partnerüktől, illetve új üzlet nyitásához kérjenek hozzájárulást. Ezenkívül alapvetően tiltanák a gazdasági erőfölénynyel való visszaélést, valamint azt, hogy a boltok 30 napon túl egyenlítsék ki a beszállítói számlákat. Más kérdés, hogy ezt már az évek óta érvényben lévő, agrárrendtartásról szóló törvény is előírja, ennek ellenére ma is gyakorlat a hatvan–kilencven napos teljesítés.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.