November óta nincs megegyezés a termelők, beszállítók és a hazánkban működő multinacionális áruházláncok viszonyát önkéntes alapon rendezni hivatott élelmiszer-termékpálya-kódexben, így nem kizárt, hogy a kormány mégis törvényi úton lesz kénytelen megregulázni az évek óta feszülő ellentéteket. Úgy tudjuk, az érdekképviselők hétfőn újabb egyeztetésre ülnek össze, mivel a megegyezésre szabott határidő hetekkel ezelőtt lejárt, s készen áll az agrártárca azon törvénytervezete is, mely az etikai megállapodásnál sokkal szigorúbb kitételeket – például kétmilliárd forintos szankciót – tartalmaz.
Ismert, a multik úgy is visszaélnek piaci erőfölényükkel, hogy a mezőgazdasági termékek esetén indokolatlanul alacsony árakat, differenciált árréseket alkalmaznak a beszállítókkal szemben. Ezenkívül kínálatukban jelentősen növelték a gyakorta silány minőségű importtermékek arányát a hazai áruk kárára – a statisztikák szerint uniós csatlakozásunk óta a beáramló import miatt közel 400 milliárd forintos a magyar termelők piacvesztése idehaza. Az egyik legnagyobb probléma mégis az, hogy az erőfölényben lévő láncok aránytalan és valótlan visszatérítéseket, súlyos pénzeket követelnek a magyar beszállítóktól, például polcpénz vagy forgalomarányos bónusz-visszatérítés címén. Lapunk birtokába jutott a termékpályakódex jelenlegi, március 9-én készült változata, melyből kiderül: a felek 5, illetve egyes esetekben 12 százalékban maximálnák ezeket az úgynevezett másodlagos kondíciókat, s éppen ez a kitétel az, ami miatt „lefagytak” a tárgyalások. Mint azt már megírtuk, a mintegy nyolcvanféle sarc mértéke az áruházláncoknál 25-40 százalékra rúg napjainkban, s gyakran amiatt is fizetnie kell egy gyártónak, hogy az áruja egyáltalán felkerüljön a polcokra, magyarán, hogy belistázzák. Mivel a hiper- és szupermarketláncok az élelmiszer-eladások több mint 90 százalékát bonyolítják le a magyar piacon, a kiszolgáltatott hazai beszállító eleddig kénytelen volt elfogadni a láncok által diktált feltételeket, s rábólintani a sarcokra, különben gyakorlatilag elbukja annak lehetőségét, hogy áruja honfitársaink asztalára kerüljön.
Nemrég egy beszállító úgy nyilatkozott lapunknak: ilyen-olyan jogcímen az elmúlt években mintegy 70 millió forintot fizetett a kereskedők zsebébe. Számításai szerint a nemzetközi láncok ily módon legalább 13-15 ezer milliárd forintot vettek már el a magyar vállalkozásoktól az elmúlt tizenkét évben.
A kódex ugyanakkor nemcsak a visszatérítés százalékos mértékét szabályozná, hanem megtiltaná azt is, hogy a láncok belistázási díjat szedjenek leendő partnerüktől, illetve új üzlet nyitásához kérjenek hozzájárulást. Ezenkívül alapvetően tiltanák a gazdasági erőfölénynyel való visszaélést, valamint azt, hogy a boltok 30 napon túl egyenlítsék ki a beszállítói számlákat. Más kérdés, hogy ezt már az évek óta érvényben lévő, agrárrendtartásról szóló törvény is előírja, ennek ellenére ma is gyakorlat a hatvan–kilencven napos teljesítés.
Napi balfék: Itt van Magyar Péter üzenete a nézőknek!