Gyakorlatilag adócsalónak titulálta tegnap Gyurcsány Ferenc a turizmusban működő vállalkozásokat azon a rendkívüli ülésen, amelyet a Nemzeti Turisztikai Bizottság hívott össze, hogy ismertessék a miniszterelnökkel az ágazat aktuális problémáit, és javaslatokat fogalmazzanak meg a válság hatásainak kivédésére. A miniszterelnök a szakma képviselői által felvetett konkrétumokra első körben úgy reagált: a turizmusszektorban működő „üzletembereknek” jobban kellene ismerniük a forgalom rögzítésének, valamint a foglalkoztatásnak a szabályait, mert szerinte feltűnően nagy a minimálbéren bejelentett dolgozók aránya a szektorban. – Mind a ketten tegyünk bele a közösbe: a kormány átgondolja, miként juthatna több pénzhez a turizmus, a szakma pedig gondolja át, hogyan felelhetne meg még inkább az európai normáknak – fogalmazott a kormányfő.
– Csak a kommunikáció szintjén ismeri el a kormány az évente csaknem négymilliárd eurót termelő turizmus stratégiai jelentőségét. Pedig ideje, hogy a döntéshozók makacssága és a tanácsadók hozzá nem értése ne legyen erősebb, mint a gazdasági racionalitás – hívták fel a miniszterelnök figyelmét az ülés napjára kiadott közleményükben az ágazatot képviselő szervezetek vezetői. Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke, valamint a Magyar Szállodaszövetség tiszteletbeli elnöke a miniszterelnöknek címzett előadásában kiemelte: a jelenlegi adórendszer 29 jogcímen sarcolja a vállalkozásokat, s míg 2004-ben 12 százalékos áfakulcs volt érvényben, addig ma már a 23-24 százalékos forgalmi adó rémképe fenyeget. Ez az elképzelés azonban jelentős versenyhátrányba sodorja a régiós társaitól már egyébként is leszakadt magyarországi turisztikai kis- és középvállalkozásokat, miközben az uniós országokban jellemzően 5-10 százalékos forgalmi adókulcs van érvényben a turizmus területén. A szakemberek számításokkal alátámasztva azt kérik a kormánytól, hogy sorolja kedvezményes áfakörbe az ágazatot, hiszen a munkáltatói járulékok 5 százalékos csökkentése csupán 10–40 százalék közötti mértékben enyhítené az áfaemelés hatását, vagyis: a tervezett intézkedés elvinné a teljes szállodaipar és vendéglátás egész éves forgalmát. Ráadásul a devizatermelő ágazatok között a szállodaipar különösen hátrányos helyzetben van, mivel a termékeket és szolgáltatásokat áfát tartalmazó külpiaci áron „exportálják”, nem úgy, mint az ipari és mezőgazdasági termékeknél.
Gyurcsány Ferenc konkrétumokat igencsak nélkülöző válaszából azonban kiderült: a szállásadás nem hozható kivételes helyzetbe, ráadásul a kedvezményes kulcs jelentősen rontaná a költségvetés kilátásait, ezért arra vajmi kevés esélye van a vállalkozásoknak, helyette speciális támogatási formákat kell találni a turizmus számára.
Arra sem sok esély mutatkozik, hogy a belföldi turizmusért aggódó szakértők egyelőre érdemi választ kapjanak az üdülési csekk megadóztatásával kapcsolatos aggályokra. A miniszterelnök válaszában ugyanis mindössze annyit közölt: a szakma kérése ellenére a beválthatósági kört biztosan nem szűkítik, azonban javasolni fogja a kormánynak, hogy „fontolja újra eredeti elképzeléseit és tartsa meg preferált körben az üdülési csekket, de legalábbis tárgyaljon ennek mértékéről”. Hogy ez pontosan mit jelent, azt egyelőre nem lehet tudni, ahogy az össze többi versenyképességet sújtó és a vállalkozások talpon maradását segítő javaslatra válaszul Gyurcsány Ferenc mindössze azt hangsúlyozta: intenzív együttműködésre van szükség a szakmán belül és a szomszédos országokkal is, illetve szerinte a legfontosabb az attrakciók fejlesztése, valamint az, hogy a megoldások érdekében mindannyian tegyünk valamit.
origo.hu
Borongós, ködös napok érkeznek
