Karaktert adna a külügynek Balázs

A magyar külpolitikának folyamatosnak, kiszámíthatónak, értékelvűnek és mélyen nemzetinek kell lennie. Külpolitikánkat az határozza meg, hogy a váratlan helyzetekre miként tud reagálni – fejtette ki tegnap Bajnai Gordon külügyminiszter-jelöltje, Balázs Péter az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt.

Különutas technokrata. Magyarországnak fel kell nőnie ahhoz, hogy az Európai Unióban hatékonyan képviselhesse nemzeti érdekeit – mondta alig egy éve Balázs Péter. Az MSZP külpolitikai és integrációs kabinetjének most 68 éves volt vezetője 1963-ban diplomázott a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen, 2000-től egyetemi tanár a Corvinus Egyetemen, 2005-től pedig a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem (CEU) nemzetközi és európai tanulmányok tanszékének professzora. Az angolul, németül és franciául választékosan beszélő Balázs – aki részt vett a szocialisták külpolitikai stratégiájának kidolgozásában – egy éve a 2011-ben esedékes magyar soros uniós elnökséggel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy miniszteri és államtitkári szinten rendkívül fontos lenne az idegennyelvtudás. A 2004-ben, hazánk első uniós biztosaként az EU-források elosztásáról is dönthetett. Kovács László az év november 1-jei kinevezése miatt azonban idő előtt kellett távoznia a posztról. (MN)

Vannak gazdasági problémáink, teljesítménybeli hiányosságaink, jelenleg ezeken próbál a kormány segíteni, vannak megromlott viszonyok bizonyos partnerekkel – fogalmazott Balázs Péter, aki korábban Dániában és Németországban is nagykövetként dolgozott. A leendő külügyminiszter hazánk presztízsének, nemzetközi megítélésének javítását nevezte első számú prioritásának. Mint közölte, erre elsősorban a 2011-es magyar EU-elnökség ad majd remek alkalmat, amikor Magyarország bemutatkozhat a világnak. Balázs szerint létfontosságú, hogy az elnökség idején Magyarország reagálni tudjon minden váratlan helyzetre, amint tette azt Franciaország az orosz–grúz konfliktus idején.
A bizottsági meghallgatáson Balázs Péter hangsúlyozta, hazánk egyik támpontja az EU kell legyen. Ezen belül Németországgal és Franciaországgal kell különösen jó kapcsolatokat ápolni. Oroszországgal kapcsolatban pedig kijelentette, pótolni kell a hiányosságokat, ugyanis 2005 óta nem volt külügyminiszteri szintű találkozó a két ország között. Ez különösen aggályos akkor, amikor Moszkva gazdasági expanziós politikát folytat (a Mol-részvények felvásárlását és a Malév orosz tulajdonba kerülését hozta fel példának). A külügyminiszter-jelölt úgy vélte, nem szerencsés, ha egyes uniós tagállamok indulatból politizálnak Oroszországgal szemben. Ugyanakkor fontos, hogy az EU összehangolja lépéseit.
Elkötelezett híve vagyok a szomszédsági kapcsolatok ápolásának – közölte Balázs Péter, aki szerint ebben a viszonyrendszerben Magyarország pótolhatatlan. Tavaly a Magyar Nemzetnek nyilatkozva kifejtette, a magyar–magyar párbeszéd, illetve a határon túli magyar szervezetekkel való kapcsolat nem működik hatékonyan. A leendő külügyminiszter szerint kiemelten kell kezelni a visegrádi országokkal való együttműködést is. A fideszes képviselők ellenszavazatai mellett a külügyi bizottság elfogadta Balázs Péter jelölését.