Milliárdokat veszít a turizmus

Egy beismeréssel is felér az a dokumentum, amelyet az önkormányzati tárca készített arról, hogy miként érintik majd a tervezett adóváltozások a magyarországi turizmusban részt vevő vállalkozásokat. Az eredmény: éves szinten több tíz milliárd forintos veszteség és tömeges leépítés.

Tegnap ismertette az önkormányzati minisztérium a magyarországi turizmus jövőjéről szóló hatástanulmányt a parlamenti szakbizottság előtt. A korábban a miniszterelnök által is több ízben a magyar gazdaság húzóágazatának nevezett turizmus – amely a GDP kilenc százalékát termeli és csaknem 400 ezer embernek biztosít munkát – eleddig bukdácsolva bár, de elevickélt az összeomlás közeli hazai viszonyok között. Most azonban a piaci szakértők attól tartanak, hogy a szállodák, a vendéglősök, a falusi turizmusból élők ezrei is az adóreform áldozataivá válhatnak, tömeges csődök, nagyarányú létszámleépítések kíséretében.
Amennyiben az általános forgalmi adót 3 százalékponttal emelik, az nagyjából 18 milliárd forintot húz ki a vállalkozások zsebéből – állapítja meg a tanulmány. Eszerint nagyjából 2,5 százalékos áremeléssel lenne egyenértékű, ha a szállásadók a vendégre terhelnék az áfaemelést, ám ez a visszafogott forgalom miatt egyelőre nem járható út. Így a cégeknek saját nyereségük terhére kell lenyelniük ezt az adóemelést.
Több ezer család megélhetését sodorja veszélybe az a tervezett intézkedés is, amely a falusi turizmusból élők jövedelmét, amely eddig 1,2 millió forintig adómentes volt, januártól teljes mértékben megadóztatná. A szakértők szerint ez a lépés a feketegazdaság felé taszítaná azt a 6500 családot, akik a statisztikák szerint átlagosan 400-500 ezer forintot keresnek évente a vidéki vendégfogadásból. A legfájóbb csapást mégis a természetbeni juttatások megadóztatása mérné a munkavállalókra és a munkaadókra. Az étkezési utalványok éves szinten 300 milliárd forintos forgalmat jelentő piacán ugyanis az adómentesség eltörlése várhatóan a felére csökkenti a beváltóhelyek forgalmát, ami 53-60 milliárd forintos veszteséget jelent. Ez minden tizedik vendéglátóhelyet és a munkahelyi étkeztetők 65-74 százalékát kényszeríti majd drasztikus lépésekre – állapítja meg a szaktárca anyaga.
A jövő esztendőtől kezdve az üdülési csekket a tervek szerint külön adózó jövedelemként kell kezelni, és az átadott utalványok értékének fele után a munkaadónak 62 százalékos személyi jövedelemadót és 27 százalékos tb-járulékot kell fizetnie. A turizmus tavalyi forgalmának négy százaléka, vagyis csaknem 35 milliárd forint származott üdülési csekkből. Ha megszűnik az adómentesség, becslések szerint nagyjából 16 milliárd forinttal kevesebb bón kerül majd jövőre forgalomba. Az önkormányzati minisztérium által összeállított dokumentum mindezek mellett azt is megállapítja, hogy a fenti veszteségeket korántsem pótolja a munkáltatói járulékok ötszázalékosra tervezett csökkentése, aminek köszönhetően az ágazat 237 milliárd forintot kitevő éves bérköltsége mindöszsze 12 milliárd forinttal mérséklődik majd.