Pánikhangulatban Európa

A cseh kormányválság pánikot keltett az Európai Unióban, annak ellenére, hogy az EU külügyminisztereinek hét végén befejeződött tanácskozásán minden tagállam támogatásáról biztosította a cseh EU-elnökséget. Mirek Topolánek kormányának megbuktatása azonban komolyan veszélyeztetheti a lisszaboni szerződés életbe lépését, ezáltal az unió további bővítését.

Hatás nélkül? Formálisan semmiféle hatást nem gyakorol a prágai kormányválság a cseh elnökségre, mert Mirek Topolánek továbbra is vezetője az Európai Uniónak – válaszolta lapunknak Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának vezetője arra a kérdésünkre, hogy a prágai eseményeknek milyen hatása lesz Brüsszelre. Az azonban biztos, hogy mivel a miniszterelnök elveszítette parlamenti többségét, már nincs ugyanolyan tekintélye, mint korábban. Ez különösen fontos a pénzügyi válságban, mint most a G20-ak londoni találkozóján is. De magát az Európai Unió vezetését hivatalosan nem befolyásolja, hogy Prágában a miniszterelnök ügyvivő kormány élén áll. (L. I.)

Topolánek kormányának múlt heti megbuktatása után azonnal a lisszaboni szerződés életbe lépésének fontosságára helyezték a hangsúlyt az EU vezetői, közöttük José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke, illetve az unió politikai és gazdasági irányvonalát leginkább meghatározó államok, Franciaország és Németország állam- és kormányfői. Nyilatkozataikból kitűnik, hogy nem az EU elnökségét ellátó Csehország belpolitikai fejleményei miatt aggódnak, hiszen az előre hozott választásokra várhatóan az ősszel kerül sor, így a jobbközép kabinet június végéig, a cseh EU-elnökség végeztéig ügyvezető kormányként képes ellátni az elnökséggel járó feladatokat.
Mint arra elemzők is rámutatnak, a probléma inkább abban rejlik, hogy a legnagyobb kormányzó pártban, a Polgári Demokrata Párton (ODS) belül a kormányválság révén Topolánek miniszterelnök elveszítette súlyát, míg egyre többen rokonszenveznek az euroszkeptikus nézeteiről ismert Václav Klaus államfővel, az ODS egyik alapítójával. Az EU intézményrendszerét megreformálni hivatott liszszaboni szerződést eddig csak a prágai parlament alsóháza szavazta meg, a szenátus még nem foglalt állást az ügyben, ám az elmúlt hét fejleményeinek alapján könnyen elbukhat, a döntés pedig kihathat az EU egészének hangulatára.
Írországban – a tavalyi elutasítás után – ősszel lesz a második népszavazás a lisszaboni dokumentumról. A cseh kudarc befolyásolhatja a második népszavazás kimenetelét, mert Dublin el is állhat a referendumtól. Hasonló eseménysor játszódhat le Nagy-Britanniában, ahol ugyan ratifikálták a dokumentumot, de egy esetleges kormányváltás esetén hatalomra lépő Konzervatív Párt népszavazást írhat ki a szerződésről. Legalábbis erre tett ígéretet a toryk vezetője, David Cameron.
Egy Európán végigsöprő liszszaboni szerződés elleni láz pedig az uniós csatlakozásra váró országokat sújtaná a leginkább, különösen Horvátországot, amely az idén zárná le a csatlakozási tárgyalásokat. Németország és Franciaország ugyanis kikötötte, csak a lisszaboni szerződés életbe lépése után volna értelme újabb tagok felvételének.