A hivatal önmagában kevés

A Közérdekvédelmi Hivatalra szükség van – mondta lapunknak Fleck Zoltán. A jogszociológus azonban nem adna erős nyomozati jogkört az új hatóságnak. Az Eötvös Lóránt Tudományegyetem oktatója szerint az új szervezet nem sokat ér, ha a politikai elit nem tisztázza a közpénzekhez fűződő viszonyát.

A kormány a korrupció elleni fellépés erősítéséért Közérdekvédelmi Hivatal elnevezéssel új hatóságot hozna létre. Ön egyike volt azoknak a szakértőknek, akik véleményt mondtak a felállítandó szervezetről. Megítélése szerint szükség van újabb hivatalra?
– Annyi bizonyos, hogy a magyar igazságszolgáltatás jelenleg nem képes hatékonyan feltárni a korrupciós ügyeket. Ennek számos oka van. Nemzetközi tanulmányokból ugyanakkor világosan kiderül, hogy a korrupció nemcsak idehaza, vagy a posztkommunista államokban, esetleg a harmadik világban jelent komoly gondot, hanem az évszázada demokratikusan működő országokban is. Éppen ezért számos állam új megoldásokat keres. A Közérdekvédelmi Hivatal ötletét emiatt nem vetem el.
– A kabinet tervei szerint az új hatóságnak széles nyomozati jogköre lenne. Házkutatást tarthatna, személyeket hallgathatna ki, iratokat és más bizonyítékokat szerezhetne be. Szabó Máté ombudsman ezzel kapcsolatban alkotmányos aggályokat emlegetett. Ön miként vélekedik erről?
– Nekem nem nagyon tetszik, hogy a Közérdekvédelmi Hivatalt nyomozati jogkörrel kívánják felruházni. De még így sem utasítom el az új hatóság tervét, ugyanis a semminél mindenképpen jobb lenne.
– Ön miképpen alakítaná ki a hivatalt?
– Véleményem szerint a felállítandó szervezet az ombudsmani rendszer mintájára épülhetne fel. Az új hatóságnak a korrupcióval kapcsolatos információk gyűjtését kellene feladatául szabni. A visszaélésekről tudomást szerzők itt anonim módon tehetnék meg a bejelentéseket, és az új hivatal meg is védené őket. Emellett képzéseket tartana a korrupció természetéről az igazságszolgáltatásban dolgozóknak és a vállalati szakembereknek. Az így kialakított szervezet ugyanolyan hatékonyan működhetne, mint egy erős nyomozati jogkörrel bíró hatóság. Akárhogyan hozzák is létre a hivatalt, a legfontosabb, hogy utóbb megvizsgálják, jól látja-e el a feladatát.
– Milyen következménnyel járna, ha az utólagos hatásvizsgálat elmaradna?
– Gyakran előfordul, hogy a már meglévő állami hatóságok működési zavarait egy újabb, ám szintén rosszul működő szervezet létrehozásával kívánják megoldani. Aztán utóbb nem ellenőrzik, hogy az új intézmény hasznos-e. Így pedig nem történik más, minthogy felállt egy újabb szervezet, de a feladatokat továbbra sem végzik el megfelelően. Sajnos az a tapasztalatom, hogy ha egy hivatalt létrehoztak, azon akkor sem módosítanak, ha rosszul működik. Például, mert a szervezet élére kinevezett személyek védik saját pozícióikat.
– Elképzelhető ön szerint, hogy a Közérdekvédelmi Hivatalt a politikai ellenfél besározására használják majd fel?
– Ennek a veszélye természetesen fennáll. Én mégis inkább attól tartok: a politikai elitnek nem áll majd érdekében, hogy a Közérdekvédelmi Hivatal érdemi tevékenységet fejtsen ki. Vagyis, a szervezet ugyan működne, de pusztán csak arra szolgálna, hogy a hatalmon lévők kipipálhassák a korrupció elleni küzdelmet. Remélem, hogy az új hatóságot hagyják majd dolgozni.
– Milyen eredmény várható a hivataltól?
– Erre a kérdésre nehéz válaszolni. Mivel nem tudjuk, hány korrupciós ügy lehet Magyarországon, így az sem mondható meg, hány eset feltárása számítana sikernek. Azt azonban tisztán kell látnunk, hogy egy ilyen hatóság csak hosszú évek múltán fejtheti ki kedvező hatását, s az is egyértelmű, hogy a Közérdekvédelmi Hivatal önmagában nem oldja meg a korrupció okozta gondokat. Ez csupán az első lépés. Szükség lenne még számos döntésre, és a társadalom szemléletének módosulására is.
– Utóbbin mit ért?
– Sokszor emlegetik a svédek magatartását. Ott a polgárok tudják: azért kell az adót befizetniük, hogy például a gyermekeiknek legyen óvoda. S a közpénzekre úgy tekintenek, mint a sajátjukéra. Persze nem abban az értelemben, hogy a köz pénzét el lehet venni. Magyarországon egészen más a helyzet. Az emberek azt látják, hogy a közpénzek negyede eltűnik, főként magánzsebekben. Ezek után sokan joggal kérdezik: miért fizessek adót, ha egy részét úgy is ellopják?
– Hogyan lehet ezen változtatni?
– Valahol el kell kezdeni, és a legjobb az lenne, ha a politika magán kezdené. Az elit húzza ki a közpénzekben turkáló kezét és mutassa fel. Legyen mód megbizonyosodnunk arról, hogy ez a kéz mocskos-e vagy sem. Amíg ez nem történik meg, s nem tisztázódik, milyen kapcsolat fűzi a politikát a közpénzekhez, nincs az a hivatal, amelyről elhinnék, hogy tisztességes célok szolgálatában hozták létre.