Célpontban a kelet-európaiak

A véres múltját lezárni kívánó Észak-Írország hírnevének nem tettek jót az elmúlt hónapok incidensei, így a brit katonák meggyilkolása, illetve kelet-európai munkavállalók, köztük négy magyar nő megtámadása. Pozitív jelként fogható fel azonban a társadalom, a véleményformálók és a politikusok többségének kiállása a rasszista indíttatású bűncselekmények ellen.

2009. 05. 01. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Komoly aggodalmat keltett a külföldiek körében az elmúlt héten négy magyar nő megtámadása Belfastban. Mint arról a helyi lapok is beszámoltak, az incidens az északír főváros Village nevű városrészében történt, ahová számos kelet-európai állampolgár telepedett le az elmúlt években. Helybéli fiatalok saját házukban támadták meg a négy magyar nőt, rájuk törték az ajtót, betörték az ablakokat, majd fenyegetni kezdték őket. A nők a ház konyhájába menekültek és az asztal alá bújtak a rendőrség megérkezéséig. A rendőrök egy 21 éves férfit őrizetbe vettek, később óvadék ellenében szabadon engedték.
Nem ez az első eset, hogy külföldi állampolgárok váltak helyi bandák célpontjaivá. Az észak-írországi lengyel közösség vezetői szerint nemrég negyven lengyel kényszerült elhagyni saját otthonát Belfastban, mert megfélemlítették őket. (Ez az Észak-Írország–Lengyelország labdarúgó-mérkőzés után történt, amely előtt Dublinból és Skóciából érkező lengyel futballszurkolók helyi rajongókkal csaptak össze az északír fővárosban.) A hírtelevíziók tudósításaiban most nem az északír zavargások idején jellemzővé vált, rácsokkal védett, hanem papírral befedett ablakok és üvegszilánkok láthatók azoknál a házaknál, amelyeket az utóbbi hetekben vandálok támadtak meg.
Ám amint az északírek többsége márciusban élesen elítélte két brit katona és egy rendőr republikánus fegyveresek általi meggyilkolását, úgy vetik meg a helyi bandák mostani fellépéseit is. Mind a napilapok, mind a politikusok egyöntetűen bírálják a rasszista indíttatásúnak nevezett bűncselekményeket. Az északír konfliktust lezáró 1998-as nagypénteki megállapodás óta – kisebb összecsapások és politikai csetepaték ellenére – pozitív irányba indult el a katolikusok és a protestánsok közötti megbékélési folyamat.
A márciusi gyilkosságok áldozatainak temetésén a korábban egymást gyalázó két formáció, a republikánus Sinn Féin és Demokrata Unionista Párt politikusai álltak egymás mellett. A magyarok megtámadása után a Sinn Féin egyik képviselője felszólított minden közösségi és politikai illetékest, hogy álljanak ki a külföldiek megvédéséért.
„Ez most riasztónak tűnik, de aki itt él, az idővel hozzászokik ahhoz, hogy itt mindig történik valami” – mondta lapunk megkeresésére a Belfastban élő Dankosné Bohn Andrea. „A válság és a kiskorúbűnözés az első számú mozgatórugója az ilyen eseményeknek” – mondja Andrea. A magyarok megtámadása kapcsán közli, magyarokat ért atrocitásokról korábban nem hallott, lengyelek elleni inzultusokról azonban annál inkább, különösen az ominózus futballmeccs után: „Sokan hallják a kiejtésemen, hogy nem vagyok belfasti, és gúnyosan kérdezik: csak nem lengyel vagy? Mikor azt válaszolom, nem, oldódni érzem a feszültséget.”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.