Még a hivatalos kormányprogrammal is szembemenetel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) összevonási terve, amelyre vonatkozólag az utóbbi napokban számos, egymásnak ellentmondó hír látott napvilágot. A Válságkezelés és bizalomerősítés című kormányzati programban ugyanis szó sem esik összevonásról, sőt a PSZÁF jogkörének megerősítését tűzte ki célul a kabinet. Ennek ellenére a kormány közeli Népszava tegnap már arról cikkezett, hogy az egybeolvasztás már csak hetek kérdése, ezeket az információkat azonban sem a Pénzügyminisztérium, sem a jegybank, sem pedig a PSZÁF nem támasztotta alá lapunk kérdésére. Információink szerint a két intézet összevonása a tervek szerint szerepelni fog a kormány és az IMF között létrejövő megállapodásban.
A felügyelet tegnap közleményt adott ki, amelyben ismerteti, hogy megkezdte a 2010-től kezdődő időszakra szóló „önálló, független, erős és hatékony” középtávú stratégiájának kidolgozását, amelyet nemzetközileg elismert szakértőkből álló csapat is támogat. Ezzel a szervezet egyértelműen kiállt saját függetlensége mellett, cáfolva az esetleges összeolvadásról a napokban megjelent híreket.
Lapunk kérdésére Binder István, a szervezet szóvivője elmondta: alaptalanok azok a híresztelések, miszerint a Nemzetközi Valutaalap bármilyen kritikát is megfogalmazott volna működésükkel kapcsolatban, sőt ennek éppen az ellenkezője az igaz. Szakértői vélemények szerint az összevonásra nincs szakmai indok, annál is inkább, mert a pénzügyi szféra a jegybankba történő beolvadással gyakorlatilag saját magát ellenőrizné.
A lépés a fentieken túl még alkotmányossági problémákat is felvetne: a Fidesz tegnapi nyilatkozata szerint „egy felhatalmazás nélküli, néhány hónapnyi mandátummal rendelkező kormánytól” elfogadhatatlan egy több évet előre meghatározó lépés. – Ha az egybeolvasztást a kormány mégis megtenné, akkor a Fidesz kormányra kerülése esetén ezt meg fogja szüntetni – mondta tegnap Szijjártó Péter, az elnöki kabinet vezetője. Az Európai Gazdasági Térség harminc tagállamából egyébként mindössze Csehországban és Szlovákiában működik a teljes felügyelet a jegybankon belül, a többi tagállamban más megoldást választottak. Lapunk által megkérdezett szakértők szerint egy szervezeti átalakítás legalább fél évre megbénítaná a piacok felügyeletét, amely a jelenlegi válság idején veszélyes lenne.
Járai Zsigmond egykori jegybankelnök a tegnapi sajtótájékoztatón lapunk kérdésére válaszolva leszögezte: egyelőre békén kellene hagyni a két intézményt, ilyen hosszú távú lépés ugyanis már a következő kormány feladatköre kell hogy legyen. – Félő, hogy a jelenlegi garnitúra évekre bebetonozhat egy most megválasztott új vezetőséget – mondta. A Kormányszóvivői Iroda lapunknak mára ígért tájékoztatást az ügyben.
Európai bankfelügyelet. Uniós szintű pénzügyi kockázatelemző testület létrehozását javasolta tegnap az Európai Bizottság, és szükségesnek mondta egy páneurópai bankfelügyeleti hatóság felállítását is. A bizottság a pénzügyi válság tapasztalatai nyomán alakította ki tervét, amelynek célja a befektetők hathatósabb védelme. Az elképzelések szerint a pénzügyi szervezetek nemzeti felügyeletei között szorosan össze kell hangolni a munkát, és létre kellene hozni egy olyan testületet, amely figyelemmel kíséri a piacok működési rendszeréből fakadó kockázatokat. Jelenleg nem létezik egységes európai pénzügyi felügyelet; minden ország maga gondoskodik erről.
„Véletlenül” Rácz Andrással futott össze Tseber Roland Kijevben
