Felszámolják a Herz Szalámigyárat. Jogerőre emelkedett a Herz Szalámigyár Zrt. elleni felszámolási kérelem, ezzel megkezdődik egy több mint 120 éves múltú emblematikus hazai vállalat felszámolása. Jámbor János, a társaság többségi tulajdonosa kijelentette: mind a hitelező bankkal, mind a beszállítókkal egyezségre törekszik, annak érdekében, hogy a Herz szalámit újból gyárthassák. Sajnálatosnak nevezte, hogy a Herzet finanszírozó bankkal a tárgyalások egészen a felszámolásig juttatták a patinás gyárat, s reményét fejezte ki, hogy legalább az utolsó utáni pillanatban a hitelezők és a beszállítók belátják, hogy ők is sokat veszíthetnek, ha nem születik egyezség a felszámolás során. Emellett nem utolsósorban megtarthatná állását a gyár 350 dolgozója is.
Az élelmiszer-ipari társaságok privatizációja után kialakult ágazati koncentráció ellenére sem jött létre olyan együttműködés és érdekvédelem, amely megkímélte volna a vállalkozásokat a kereskedelmi láncok gyakran szinte elviselhetetlen jövedelemelszívásától, ami az alapanyag-termelőkre és a feldolgozókra is kedvezőtlenül hatott – olvasható az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) hazai élelmiszeriparról készített legfrissebb tanulmányában. A privatizáció lezárulta után bekövetkező uniós csatlakozás ráadásul az élelmiszeriparnak a források beszűkülését hozta el a várt támogatások helyett.
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége már egy évvel ezelőtt az élelmiszer-termelés és a belföldi értékesítés visszaeséséről, illetve a külföldi termékek hazai térnyeréséről, s az ágazati csődök felgyorsulásáról számolt be. Az AKI tanulmánya szerint a kedvezőtlen kilátásokat erősíti, hogy közben az élelmiszeriparból megkezdődött a külföldi tőke kivonulása. Míg az 1998-ig gyakorlatilag befejezett privatizáció után az élelmiszer-ipari társaságok jegyzett tőkéjében a külföldi források aránya meghaladta a 60 százalékot, napjainkra ez már 50 százalék alá esett. Riasztónak nevezték azt a tendenciát, hogy az így keletkezett hiányzó tőkét hazai forrásból nem tudták pótolni.
E folyamat egyik kézzelfogható eredményéről számolt be tegnap az Opten céginformációs szolgáltató társaság, amelynek adatai szerint az egész húsipari ágazatot érzékenyen érinti a válság. Április végéig 73 húsos cég ellen indult felszámolás Magyarországon. A rendelkezésre álló adatok alapján az állattenyésztők, húsfeldolgozók és -kereskedők közül a Pegano-Pig a legnagyobb a maga 4,8 milliárd forintos 2007-es árbevételével. A tönkrement cégek közül még négynek a forgalma haladta meg a kétmilliárd forintot 2007-ben. Antal Gábor, a Vágóállat és Hús Terméktanács elnöke szerint semmiféle kormányzati program nem védi meg a tönkremenő magyar cégeket a külföldről érkező olcsó és silány minőségű termékektől, illetve a nagy kereskedelmi láncok erőfölényétől. Mint mondta, az emberek nem azért kerülnek utcára, mert rossz munkát végeznek vagy mert nem hatékonyan dolgoznak, hanem azért, mert a mienknél nagyobb támogatottsági szintű országokból származó import kiszorítja a magyar húst a boltokból.
Remény Ervin, a Húscéh elnöke rávilágított: az elmúlt években drasztikusan csökkent az állatlétszám, az állattartók pedig – akik korábban gyakran veszteségesen gazdálkodtak – mára megtehetik, hogy emelik áraikat. Az áremelést viszont a húsfeldolgozók nem képesek érvényesíteni termékeik árában. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint 2009 első negyedévében az összes vágások száma 19 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Ráadásul a hazai állományból 27 százalékkal kevesebb sertést vásároltak fel a vágóhidak, mint korábban. Az importból származó állatok vágása közben 18 százalékkal nőtt. Mára minden negyedik sertés importból származik. A Magyar Agrárkamara szerint a hazai sertések felvásárlási ára 2009 első negyedévében 19 százalékkal volt magasabb a tavalyi időszakhoz képest, s az év végéig nem zárta ki a további 15 százalékos drágulást.
