Hivatalos felkérés hazánknak

Semmi sem derült ki a magyar kormány és az amerikai elnök guantánamói megbízottjának tegnapi tárgyalásai után arról, hogy a januárban bezárandó guantánamói fogolytábor lakói közül hazánk kiket, mikor és milyen körülmények között fogad be. Daniel Fried budapesti sajtótájékoztatóján mindenesetre nem árult el részleteket. A Külügyminisztérium elismerte, Washington hivatalosan is felkérte hazánkat a korábban terrorizmussal megvádolt rabok befogadására.

2009. 06. 28. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bush bírálta Obamát. George W. Bush volt amerikai elnök több kérdésben közvetve bírálta utódját, s kijelentette: az előző kormánynak a terrorgyanús foglyokkal szembeni vallatási módszerei törvényesek voltak. Bush szerint az Egyesült Államoknak támadó, nem védekező politikát kellene folytatnia. A guantánamói fogolytábor bezárása kapcsán megjegyezte: a Kuba szigetén fekvő táborban vannak olyan rabok, akik gondolkodás nélkül hajlandók lennének amerikaiakat ölni. Szerinte a terroristák meggyőzése nem működik. (MTI)

*

A tábor. Barack Obama amerikai elnök döntése értelmében jövő januárig kell bezárni a guantánamói fogolytábort. Azok közt, akik ellen nem indokolt bírósági eljárást indítani, több tucat olyan külföldi van, akiket nem akarnak hazaküldeni, mert félő, hogy ott embertelen bánásmódban lenne részük, esetleg kínvallatásnak is alávetnék őket. Az Egyesült Államok európai és Európán kívüli országokkal is tárgyal a volt foglyok befogadásáról. Az amerikai kormány arra kérte Spanyolországot, hogy fogadjon be négy foglyot, Olaszország pedig bejelentette, három guantánamói rabot vesz át. Guantánamón jelenleg több mint kétszáz embert őriznek, akik döntően arab országok állampolgárai. Sokuk már évek óta az amerikai börtöntábor lakója, néhányukat olyan módszerekkel vallatták, amelyek jogvédő csoportok szerint kínzásnak minősülnek. A kubai Guantánamo-öbölben létesített, szigorúan őrzött amerikai katonai támaszpontot 2002-ben állította fel az Egyesült Államok azon terrorista cselekedetekkel gyanúsított személyek fogva tartására, akiket a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követő, az al-Kaida ellen folytatott „terrorellenes háború” során fogtak el. Mivel a foglyok ellenséges harcosoknak minősültek, nem illették meg őket ugyanazok a jogok, mint a hadifoglyokat vagy a bűncselekmény elkövetésével vádolt amerikai állampolgárokat. A rabokat vádemelés nélkül tartották fogva. (MN)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.