Megvámolnák a fizetésünket

Elképzelhető, hogy a béren kívüli juttatások megadóztatása miatt sok munkavállaló fizetése csökken majd. A keresetek apadása akár munkahelyi konfliktusokhoz is vezethet.

Ugyan az év elején már felvetődött az adómentes béren kívüli juttatások megadóztatása, a kabinet végül letett az ötletről. Az elképzelés azonban a jövő évi adótörvény-tervezetében ismét felbukkant. Eszerint kedvezményesnek nevezett, 32 százalékos adót vetnének ki mások mellett az üdülési csekkre, a melegétkezési utalványra, az iskolakezdési támogatásra és az utazási bérletre. Ezt a közterhet a munkaadónak kellene megfizetnie. Ha a munkáltató például száz forint értékű üdülési csekket akar adni alkalmazottjának, akkor a juttatás a cégnek jövőre az adó miatt 132 forintba kerülne. Ráadásul ez a kedvezményes kulcs is csak bizonyos juttatásokra és kizárólag négyszázezer forintig lenne alkalmazandó. Ha a dolgozó egy évben ennél az összegnél nagyobb értékben kapna a béren kívüli juttatásokból, a többletre a normál adókulcsot kellene felszámítani, ami nagyjából 95 százalék. Merthogy a kedvezményesnek titulált kategóriába nem tartozó munkáltatói támogatások után 54 százalék adót és az adóval növelt érték után további 27 százalék járulékot kellene befizetni. Ilyen mértékű közterhet viselne egyebek közt a hidegétkezési utalvány, a kultúrautalvány és a munkaadó biztosította kedvezményes számítógép- vagy internethasználat.
– Az adó miatt egyes juttatások feltehetőleg megszűnnek; azokat egyszerűen nem nyújtják majd a munkáltatók – mondta lapunknak Lőcsei Tamás. A PricewaterhouseCoopers adóügyi cégtársa szerint nagyjából a munkaadók fele gondolkodik majd el azon: adjon-e magas adóterhelésű csekket, utalványt dolgozóinak. A korábbi juttatások összegét jobb esetben béremelésként kaphatják meg az érintettek.
Eközben több állami vállalatnál is tárgyalásokat kezdeményeznek a szakszervezetek az adókötelessé váló béren kívüli juttatások lehetséges kompenzációjáról. – Ha a cég többé nem adná ezeket a kollektív szerződésben is rögzített juttatásokat, 210 ezer forinttól, közel kéthavi bértől esnének el a dolgozók – mondta lapunknak Ádám István. A Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének elnöke kiemelte, a hozzájuk tartozó dolgozók eddig évről évre egyre magasabb összegű cafetériacsomagokból választhattak. A legnépszerűebbek az üdülési csekkek és az étkezési utalványok voltak. Hangsúlyozta, bár a helyzet kialakulásáról a kormány tehet, azt mégsem fogadhatják el, hogy a munkavállalókat éves szinten tízszázalékos veszteség érje. – Ha nem sikerülne megállapodnunk a kiesés pótlásáról, a várható munkaügyi konfliktusokért a kabinetet terheli a felelősség – jelentette ki Ádám.
A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete szintén tárgyalást kezdeményezett a cafetériarend-szer változásairól. A társaság dolgozói átlagosan évi 250 ezer forintnyi adómentes juttatásban részesülnek – tudtuk meg Bárány Balázstól. A szervezet alelnöke hangsúlyozta, hogy a cégnél érvényben levő négyéves bérmegállapodás alapján elképzelhetetlen és elfogadhatatlan lenne, ha ilyen mértékű bércsökkenés következne be. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke rámutatott: nem lehet arra számítani, hogy a cégek saját adócsökkentésüket a cafetéria pótlására fordítják. Sáling József úgy véli, a kormánnyal folytatott tárgyalásokon el kellene érni, hogy a lehető legkisebb adóval terheljék ezeket a juttatásokat.