Működő cégeket dönt be a bank

A bankok gyakran akkor is a földbe döngölik a cégeket, ha azok tudják fizetni a hitelüket, de ha a válság miatt késnek a törlesztéssel, akkor szinte semmi esélyük a túlélésre. A többéves együttműködéseket indoklás nélkül bonthatják fel a pénzintézetek, néha csupán azért, mert a cég rizikós szektorban tevékenykedik. Néhány, a kis- és közepes vállalkozásokat segítő program már előkészületben van, de többségük még nem indult el.

Cégek nem szavaznak a pártokra, ezért nekik senki nem dob mentőövet, ha nem tudják fizetni a hitelüket – foglalta össze a jelenlegi helyzetet egy lapunknak nyilatkozó, hitelbiztosításokkal foglalkozó szakember. Tapasztalatai szerint a bankok gyakran teljesen logikátlanul döntenek úgy, hogy egy-egy céget nem finanszíroznak tovább. Megtörténik, hogy még akkor is beborítanak egy-egy társaságot, ha azok rendesen fizetik a tartozásukat – állítja a szakember. Sőt még az is előfordul, hogy a pénzintézetek először hitegetik a vállalkozásokat, mondván, ha pótfedezetet vonnak be, akkor továbbra is biztosítják a hitelezést, ám miután a cég előteremti a pótfedezetet, mégis felmondják a hitelét. A szakember szerint a cégek semmit sem tehetnek, mivel a banknak nem kell megindokolnia, miért szakítja meg a kapcsolatot, gyakran annyi is elég, hogy a társaság olyan szektorban tevékenykedik, ami az átlagosnál több kockázatot hordoz. Példaként egy olyan vállalkozást említett, amelyik két éve hozott létre egy betonüzemet, s ehhez kétmilliárd forintos hitelre volt szüksége. A válság miatt az üzem tönkrement, a hitelre kezességet vállaló cég azonban továbbra is jól működött. A bank az üzemre felvett kétmilliárdot egy összegben akarta behajtani a kezesen, bár az üzem az építőipar gyengélkedése miatt már csak kétszázmillió forintot ért. A kezességet vállaló cég fizetési könnyítést kért, de a bank erre nem adott lehetőséget, hiába hivatkoztak arra, hogy a válság után a betonüzem sokkal többet ér majd, így azt eladva jóval nagyobb összeget tudnak visszafizetni a hitelből, vagy ha újra beindítják, akkor nyereségesen működtethetik, így törleszteni tudnák a hitelt. A kezességet vállaló társaság végül tönkrement, de a bank is nagyot bukott az üzleten – közölte a szakértő.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke szerint a kis- és közepes vállalkozások (kkv) bankokkal szembeni kiszolgáltatottsága egyáltalán nem csökkent. Mivel a pénzintézeteknek meg kell felelniük az anyabankoknak, igyekeznek minél kisebb kockázatot vállalni, így a rizikósabb iparágakban dolgozó cégeknek alig van esélyük náluk. – A kormány már felismerte, hogy a kkv-k nagyon fontosak a gazdaság talpra állása szempontjából. Több olyan program is van, amely őket segítené, de ezek közül még szinte az öszszes a levegőben lebeg, még nem indították el őket – közölte Vadász György. A társelnök példaként a kockázatitőke-programot említette, amelyről már május elején döntésnek kellett volna születni, de ez a mai napig nem történt meg.
A Magyar Bankszövetség elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások kérdését toldozgatás-foldozgatás helyett keretjelleggel kellene szabályozni. Emellett az érintett szervek – a PSZÁF, GVH és a bankszövetség – megállapodhatnának egy olyan irányelvgyűjteményben, amelyben fel lehetne sorolni a különböző tipikus eseteket arra vonatkozóan, hogy mikor indokolt az egyoldalú módosítás, és mikor nem.