Jóval túlszárnyalja egyik elődje csúcsát a Peer Steinbrück (SPD) szövetségi pénzügyminiszter előterjesztette javaslat: a keresztényszociális Theo Waigel idején 1966-ban a deficit 40 milliárd feletti öszszegre rúgott. „A világháború utáni időszak legádázabb gazdasági krízisével találjuk szemben magunkat, és nem tehetjük ölbe a kezünket” – hangoztatta a pénzügyminiszter, és utalt arra, hogy elsősorban azok kritizálják az államadósság emelkedését, akik ugyanakkor a kormánytól válságkezelő intézkedéseket követelnek. A tárca vezetője még továbbment egy lépéssel, amikor közölte, pillanatnyilag felmérhetetlen az államháztartásban mutatkozó hiány további alakulása. A pótköltségvetés ugyanis még nem foglalja magában a konjunktúra fellendítésére előirányzott 25,2 milliárd eurót és a bankok támogatására készenlétbe helyezett százmilliárdot. Ezzel egy időben a gazdasági recesszió drámaian csökkenti az adóbevételeket, és jelentősen emeli a munkaerőpiac hanyatlásából származó, szociális jellegű többletkiadásokat. A szeptember végén sorra kerülő parlamenti választás hatására már korábban meghozott kabinetdöntés a vállalatoknak és az alacsony keresetű polgároknak nyújtandó adókedvezményről további terheket jelenthet.
Joachim Poss, a szociáldemokrata Bundestag-frakció elnökhelyettese arra számít, hogy a parlamenti vita során végül ötvenmilliárdot is túllépő emelkedés várható.
„Véletlenül” Rácz Andrással futott össze Tseber Roland Kijevben
