Nincs vége a megszorításoknak, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió hiteléért cserébe vállalt feltételek teljesítéséhez újabb szigorító intézkedésre van szükség – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss inflációs jelentéséből. Mint a dokumentum írja, a nemzetközi megállapodásban vállalt csökkenő hiánypályához a GDP mintegy 0,7 százalékának megfelelő intézkedéscsomag részletes kidolgozása szükséges. Ez egy további, mintegy 180 milliárd forintnak megfelelő nadrágszíjhúzásnak felel meg. Az újabb szigorítás oka, hogy a hazánknak hitelt biztosító IMF és az EU felé jövőre 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt vállaltunk, ám a jegybank számításai szerint az eddig meghirdetett intézkedések alapján a deficit jövőre 4,5 százalékos lesz. A jegybanki jelentést ismertető Kovács Mihály András, az MNB szakértője tegnap arra is felhívta a figyelmet, hogy a recesszió negatív hatása gyorsan meglátszott a költségvetés számain, főleg az áfabevételek maradtak el jelentősen a tervezett mértéktől. Az új kormány által hozott döntések a jegybank számításai szerint az idén 336 milliárd forintos kiadáscsökkentést eredményeznek, míg jövőre 850 milliárd, 2011-ben pedig 884 milliárd forinttal mérséklik a kiadásokat a 2008. decemberi konvergenciaprogramhoz képest. Érdekesség, hogy az MNB úgy látja: a GDP-hez mért államadósságunk a következő években csak igen lassan tud csökkenni, és tartósan magas hozamszint esetén, valamint további intézkedések nélkül még 2020-ban sem tud 85 százalék alá süllyedni.
A Bajnai-csomag hatása kettős: az MNB szerint az intézkedések rövid távon mélyítik a recessziót, 2011-től azonban már segíthetik a gazdaság fellendülését. A csomag nem tudja visszafordítani a munkanélküliség és a foglalkoztatás kedvezőtlen trendjét – mutatott rá Kovács, emlékeztetve, hogy három hónap leforgása alatt 76 ezren vesztették el állásukat. Figyelemre méltó, hogy az MNB várakozásai szerint a személyijövedelemadó-csökkentés teljes hatását egyelőre nem fogják megérezni a munkavállalók.
Tegnap arra is fény derült, hogy a húszmilliárd eurós hitelkeretünkhöz kapcsolódó feltételek alapján az MNB-nek és a PM-nek egyeztetnie kell a magyar gazdaságra vonatkozó hivatalos előrejelzéseit a kölcsönt biztosító IMF-fel és Európai Unióval. Mint Csermely Ágnes, a jegybank igazgatója tegnap elmondta: amióta a valutaalap és az EU segítségére szorulunk, az előrejelzésekben a négy szervezet közös véleményének kell megjelennie. E leegyeztetett prognózisnak kell szerepelnie az IMF-hez elküldendő szándéklevelünkben is, amelyet Oszkó Péter pénzügyminiszternek és Simor András jegybankelnöknek kell aláírnia. Arra a kérdésre, hogy a kötelező egyeztetés mennyire köti meg az MNB kezeit, Csermely úgy válaszolt: a viták eddig nem az egyes számokról, hanem inkább bizonyos folyamatok megítélésével kapcsolatban alakultak ki köztük, de az előrejelzések, illetve a szándéklevél minden esetben a jegybank, a pénzügyi tárca, valamint az IMF és az EU közös véleményét tartalmazzák.
„Véletlenül” Rácz Andrással futott össze Tseber Roland Kijevben
