Évente jó, ha tíz alkalommal tudják tetten érni a tolvajokat a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. munkatársai, mivel halastavaik ötezer hektáron terülnek el – ekkora területet állandóan szinte lehetetlen figyeltetni. – Sokszor úgy helyezik ki csapdáikat az elkövetők, hogy a partról észre sem vesszük – panaszolja Simonics Géza, a halgazdaság termelési igazgatója. A bűnözők éjjel dézsmálják az állományt, az utakon figyelőket hagynak, akik azonnal jelzik a tavaknál serénykedő társaknak, ha észreveszik a halőröket.
A tolvajok különböző módszerekkel tökélyre fejlesztették a lopást: nyakzó hálót (amelybe belegabalyodnak a halak), varsát ugyanúgy alkalmaznak, mint etetőkosarat vagy a hármashorgot, amellyel végiggereblyézik a tó fenekét. – Állandóan figyelünk, mégis óriási kárt okoznak a gazdaságnak – nyomatékosít Simonics Géza, hozzátéve: azokkal az egyedekkel számolva, amelyeket a ragadozó madarak vagy a vidrák már nem képesek elragadni, becslésük szerint évente húszszázalékos a kár. Az így eltűnt halmennyiség elérheti az ötvenezer darabot is, átlagos, két kilogrammos testsúlyukkal és ötszáz forintos értékesítési árukkal számítva a Hortobágyi Halgazdaság kára az ötvenmillió forintot is elérheti.
– Érezhetően erősödött a tolvajok aktivitása, bűnszövetkezetek alakultak, amelyek hálókkal, terepjárókkal látogatják a tavakat – magyarázza Horváth Zoltán, a H&H Carpio Kft. ügyvezetője. Mint mondja, a tolvajok nem válogatnak a fajok között, az egy kilogrammnál nagyobb súlyú halakat mind elviszik, egy-egy alkalommal akár több mázsát is. – Az volna az ideális, ha ilyenkor fogná meg ezeket az öt-hat fős bandákat a rendőrség, mert egyébként a bíróság – ha egyáltalán eljut abba a szakaszba egy ügy – csak az állatvédelmi törvény alapján indít eljárást a bűnözők ellen – fakad ki Horváth Zoltán. Tud több olyan esetről is, amikor a tolvaj még az elkövetéshez használt eszközöket is visszakapta, mert arra hivatkozott, hogy azt a szomszédjától kapta kölcsön. A halorzók ellen nehéz a védekezés – állapítja meg –, leginkább a megelőzésre koncentrálnak, más módszerhez kevés az erejük, így bár nem tartoznak a legnagyobb gazdaságok közé, több százezres a hiányuk minden évben.
A mikei Bio-Hal Kft.-nél azt tartják, hogy csak állandó őrzéssel és vasszigorral lehet eredményesen fellépni a tolvajok ellen. – Értelmetlen a rendőrséget foglalkoztatni a problémával, ezért mi a testi fenyítésben hiszünk – mondja Rácz Béla, a cég agrármérnöke. Még így is több százezer forint lopáskáruk származik mindebből, mert a tolvajok a húsz deka fölötti halakat könyörtelenül ellopják, ha tehetik.
– Vannak Mezőberényből érkező csapatok, amelyek kifejezetten a hallopásból élnek – válaszolja érdeklődésünkre Kiss Sándor, a Körösi Halértékesítő Szövetkezet ágazatvezetője. A gazdaságnak okozott kárt a vezető tízmilliós nagyságrendűre becsüli; a tolvajok nem kímélik a tenyészállományt, de a 20-25 centiméteres pontyokat sem, amelyek karácsonyra kerülhetnének a családok asztalaira, sőt előfordult, hogy a bűnözők leengedték a vizet a teleltetőből is.
A kétszáz hektáros tórendszert nehéz ellenőrizniük. Azt meséli, hogy a tolvajok telefonon kommunikálnak egymással, s ha el is csípik őket a sötétben, azzal védekeznek, hogy csak eltévedtek. Az ágazatvezető rendkívül alacsonynak tartja a büntetési tételeket, amelyek szerinte szinte inspirálják a bűnözőket a lopásra. Példaként hozza fel, hogy egy tolvajt sorozatban többször is elfogtak, azonban büntetése néhány napos közmunka volt csupán. – Ha néha el is kapunk egy-egy tolvajt, arra vigyáznak, hogy csak húszezer forint alatti mennyiségű halat találjunk náluk, ezért rettenetesen nehéz a haltolvajok elleni védekezés – hívja fel a figyelmet a bűnözők rafináltságára Kiss Sándor.
– Harminc, Fegyverrel őrzött terület feliratú táblával próbáljuk meg elriasztani a kétezer hektáros területünkről a tolvajokat. Sajnos kevés sikerrel – vázolja a helyzetet Sztanó János, a Szegedfish Kft. ügyvezető igazgatója. Havonta 30-40 varsát találnak tavaikban, évente becsléseik szerint 200 mázsa haluk is eltűnik, amiből tízmilliós kára származik a cégnek. Az ügyvezető igazgató ehhez hozzászámolta a hármas horoggal megsebzett és megfertőződött vagy elpusztult, illetve a ki nem ürített, túlzsúfolt varsákban megfulladó állatokat is, valamint az őrzés költségeit. Ugyanakkor jó kapcsolatot ápolnak a tanyasi emberekkel és a polgárőrökkel, mert, mint mondta, csak akkor van esélyük tetten érni a tolvajokat, ha jó fülest kapnak. Ilyenkor mindig megjutalmazzák a tippadót. – Emellett egy kisebb területet, ahol az anyahalak ívnak, infrakerítéssel védünk, amely hatékony védekezési eszköz, de rendkívül drága is, nagyobb terület őrzésére pedig nem alkalmas – állapítja meg szomorúan Sztanó János.
Zelenszkij a legkorruptabb ukrán
