Pofonnal az orvhalászok ellen

Fejlett módszerekkel lopják az erre szakosodott tolvajok a halgazdaságok állományát, évente több tíz milliós kárt okozva a cégeknek. Az ágazatban dolgozók szerint a megelőzésen kívül keveset tehetnek a megrendelésre tevékenykedő bűnözők ellen, mert azok elővigyázatosak, csapatban, szervezetten ténykednek, s csak tettenérés esetén ítélhetik el őket. Alacsonyak a büntetési tételek is – akadt olyan gazda, aki egyenesen kijelentette: szerinte csak veréssel lehet leszoktatni a tolvajokat a tavak látogatásától.

Velkei Tamás
2009. 06. 17. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Évente jó, ha tíz alkalommal tudják tetten érni a tolvajokat a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. munkatársai, mivel halastavaik ötezer hektáron terülnek el – ekkora területet állandóan szinte lehetetlen figyeltetni. – Sokszor úgy helyezik ki csapdáikat az elkövetők, hogy a partról észre sem vesszük – panaszolja Simonics Géza, a halgazdaság termelési igazgatója. A bűnözők éjjel dézsmálják az állományt, az utakon figyelőket hagynak, akik azonnal jelzik a tavaknál serénykedő társaknak, ha észreveszik a halőröket.
A tolvajok különböző módszerekkel tökélyre fejlesztették a lopást: nyakzó hálót (amelybe belegabalyodnak a halak), varsát ugyanúgy alkalmaznak, mint etetőkosarat vagy a hármashorgot, amellyel végiggereblyézik a tó fenekét. – Állandóan figyelünk, mégis óriási kárt okoznak a gazdaságnak – nyomatékosít Simonics Géza, hozzátéve: azokkal az egyedekkel számolva, amelyeket a ragadozó madarak vagy a vidrák már nem képesek elragadni, becslésük szerint évente húszszázalékos a kár. Az így eltűnt halmennyiség elérheti az ötvenezer darabot is, átlagos, két kilogrammos testsúlyukkal és ötszáz forintos értékesítési árukkal számítva a Hortobágyi Halgazdaság kára az ötvenmillió forintot is elérheti.
– Érezhetően erősödött a tolvajok aktivitása, bűnszövetkezetek alakultak, amelyek hálókkal, terepjárókkal látogatják a tavakat – magyarázza Horváth Zoltán, a H&H Carpio Kft. ügyvezetője. Mint mondja, a tolvajok nem válogatnak a fajok között, az egy kilogrammnál nagyobb súlyú halakat mind elviszik, egy-egy alkalommal akár több mázsát is. – Az volna az ideális, ha ilyenkor fogná meg ezeket az öt-hat fős bandákat a rendőrség, mert egyébként a bíróság – ha egyáltalán eljut abba a szakaszba egy ügy – csak az állatvédelmi törvény alapján indít eljárást a bűnözők ellen – fakad ki Horváth Zoltán. Tud több olyan esetről is, amikor a tolvaj még az elkövetéshez használt eszközöket is visszakapta, mert arra hivatkozott, hogy azt a szomszédjától kapta kölcsön. A halorzók ellen nehéz a védekezés – állapítja meg –, leginkább a megelőzésre koncentrálnak, más módszerhez kevés az erejük, így bár nem tartoznak a legnagyobb gazdaságok közé, több százezres a hiányuk minden évben.
A mikei Bio-Hal Kft.-nél azt tartják, hogy csak állandó őrzéssel és vasszigorral lehet eredményesen fellépni a tolvajok ellen. – Értelmetlen a rendőrséget foglalkoztatni a problémával, ezért mi a testi fenyítésben hiszünk – mondja Rácz Béla, a cég agrármérnöke. Még így is több százezer forint lopáskáruk származik mindebből, mert a tolvajok a húsz deka fölötti halakat könyörtelenül ellopják, ha tehetik.
– Vannak Mezőberényből érkező csapatok, amelyek kifejezetten a hallopásból élnek – válaszolja érdeklődésünkre Kiss Sándor, a Körösi Halértékesítő Szövetkezet ágazatvezetője. A gazdaságnak okozott kárt a vezető tízmilliós nagyságrendűre becsüli; a tolvajok nem kímélik a tenyészállományt, de a 20-25 centiméteres pontyokat sem, amelyek karácsonyra kerülhetnének a családok asztalaira, sőt előfordult, hogy a bűnözők leengedték a vizet a teleltetőből is.
A kétszáz hektáros tórendszert nehéz ellenőrizniük. Azt meséli, hogy a tolvajok telefonon kommunikálnak egymással, s ha el is csípik őket a sötétben, azzal védekeznek, hogy csak eltévedtek. Az ágazatvezető rendkívül alacsonynak tartja a büntetési tételeket, amelyek szerinte szinte inspirálják a bűnözőket a lopásra. Példaként hozza fel, hogy egy tolvajt sorozatban többször is elfogtak, azonban büntetése néhány napos közmunka volt csupán. – Ha néha el is kapunk egy-egy tolvajt, arra vigyáznak, hogy csak húszezer forint alatti mennyiségű halat találjunk náluk, ezért rettenetesen nehéz a haltolvajok elleni védekezés – hívja fel a figyelmet a bűnözők rafináltságára Kiss Sándor.
– Harminc, Fegyverrel őrzött terület feliratú táblával próbáljuk meg elriasztani a kétezer hektáros területünkről a tolvajokat. Sajnos kevés sikerrel – vázolja a helyzetet Sztanó János, a Szegedfish Kft. ügyvezető igazgatója. Havonta 30-40 varsát találnak tavaikban, évente becsléseik szerint 200 mázsa haluk is eltűnik, amiből tízmilliós kára származik a cégnek. Az ügyvezető igazgató ehhez hozzászámolta a hármas horoggal megsebzett és megfertőződött vagy elpusztult, illetve a ki nem ürített, túlzsúfolt varsákban megfulladó állatokat is, valamint az őrzés költségeit. Ugyanakkor jó kapcsolatot ápolnak a tanyasi emberekkel és a polgárőrökkel, mert, mint mondta, csak akkor van esélyük tetten érni a tolvajokat, ha jó fülest kapnak. Ilyenkor mindig megjutalmazzák a tippadót. – Emellett egy kisebb területet, ahol az anyahalak ívnak, infrakerítéssel védünk, amely hatékony védekezési eszköz, de rendkívül drága is, nagyobb terület őrzésére pedig nem alkalmas – állapítja meg szomorúan Sztanó János.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.