Ringlispíl helyett hullámvasút

Azt írtuk a férfi vízilabda-bajnoki döntő múlt pénteki „nyitótánca” után, hogy áll a bál. Csak arra céloztunk, hogy az Eger váratlan, 8-7-es győzelmet aratott a favorit Vasas otthonában, és a felek sem túlozták el az első derbi jelentőségét; Gerendás György elismerte, szerencséje volt a csapatának, Földi László pedig úgy fogalmazott, mindkét együttes sokat hibázott, övéi feltehetőleg a kétheti mérkőzéshiány miatt. Másodjára, vasárnap aztán a címvédő Varga Dániel brillírozásával és öt góljával 10-9-re nyert Egerben, és a bál azóta már tényleg áll. A hazai tréner, Gerendás ugyanis két ítéletet vitatva két palack vizet vágott a falhoz, amiért előbb sárga, majd piros lapot, no meg kétmeccses eltiltást kapott. (Ezt tegnapi hírek szerint háromra súlyosbították.) „Nem akarunk ringlispíl lenni a Vasas majálisán” – jelentette ki első dühében, de véleményét másnap is fenntartotta.
Objektív igazság az ügyben természetesen nincs, azt a sportág szabályrendszere, illetve annak alkalmazhatósága kizárja. A „bevetésen lévő” két bíró ítél valamit, a lelátón ülő három-négy kolléga pedig három-négyféleképpen magyarázza, kommentálja azt. Nem tisztünk és nincs kedvünk e vitában eredményt hirdetni, de egy gondolatfoszlányt megér: ha elrendeltetett a Vasas elsősége, nem életszerű, hogy az Egert Budapesten hagyják győzni, aztán saját közönsége előtt fosztják meg e lehetőségtől.
Tegnap ismét a Komjádi uszoda volt a harmadik összecsapás helyszíne, de az események kezdetben nem csak ezért idézték az öt nappal korábbiakat. A Vasas megint halványabban kezdett, elemi koncentrációs bakikat vétett hátul, ötlet és átütőerő nélkül támadott elöl. A vendégeknek nem is kellett sziporkázniuk, csupán racionálisan pólózniuk, hogy egy negyed után meglépjenek 4-1-re. A játékvezetéssel természetesen roppant elégedetlen piros-kék drukkerhad „Sírjál, Gyuri!” rigmussal heccelte a kispadról egy rádiósfülkébe száműzött Gerendást, akinek nem ezért romlott rohamosan a hangulata. Hanem mert Tóth Márton szemfüles góljának és kiharcolt ötméteresének, valamint Nagy Viktor bravúrjainak köszönhetően félidőre
4-3-ra zárkózott fel a saját esélyeit ezzel helyreállító bajnok.
Ehhez a hevesiek is minden segítséget megadtak. Olykor nemhogy lő-, hanem látótávolon kívülre tolták ki őket, egy másodperc híján 24 perc alatt összvissz két gólra voltak képesek Biros ötméterese és Nyéki – azaz Nagy Viktor – potyája révén. A túloldalon bezzeg Kis Gábor csavarja és Hosnyánszky kapufáról bepattanó bombája hozta meg három periódus után a 6-6-ot, a tizenkét gólt egytucatnyi játékos jegyezte. Aztán először Kis duplázott, majd Tóth, ő egyúttal a vezetést is kétszeresére, 8-6-ra növelte. Az egyéni és csapatteljesítményekben is vészesen visszaesett vidékiek csak a duda pillanatában szépítettek 8-7-re, gyakorlatilag tét nélkül, a Vasas viszont a jelek szerint behozta ama bizonyos meccshiányt.
Mi mást is kérdezhettünk volna Gerendás Györgytől, mint hogy ezúttal is ringlispílnek érezte-e csapatát, ő pedig higgadtan fogadta e szolid iróniát, és így felelt: „Nem, megérdemelten nyert a Vasas. Csak az bánt, hogy az első negyed után még egészen tanácstalannak tűnt, mi viszont elkezdtük adni alá a lovat, ami egyébként nem jellemző ránk.” Az angyalföldiekre ellenben – maradva a vidámparki párhuzamoknál – a hullámvasutazás igen, Földi László nem véletlenül mondta: „Ebben a szezonban három góllal elengedtük a Partizan Beogradot és a Pro Reccót is, most pedig az Egert. Úgy látszik, valamiért ez tetszik a fiúknak, de legalább volt erejük fordítani.” Az ezúttal gól nélkül maradt Varga Dániel a maga filozofikus megközelítésével ehhez anynyit tett hozzá: „Ez a szép és az igazságos a sportban, hogy nem elég általában jobbnak lenni, jobban is kell játszani. Nekünk ez most az első negyed után sikerült.”
Ami összesítésben 2-1-es előnyt eredményezett. Folytatás – vagy befejezés – pénteken Egerben.