Sorsdöntő európai szavazás

Kétség sem férhet ahhoz, hogy az európai választások minden egyes uniós tagállamban belpolitikai szavazásnak minősülnek, elég csupán az itthoni választási kampányok üzeneteire gondolnunk. Az EP-választásokon az állampolgárok rendre saját kormányukat büntetik vagy jutalmazzák, olykor komoly belpolitikai következményeket eredményezve.

Előre hozott brit választások? A The Guardian brit napilap által közölt friss felmérés szerint a megkérdezettek kétharmada úgy gondolja, a parlamenti képviselőket érintő költségtérítési botrány miatt Gordon Brown miniszterelnöknek még karácsony előtt előre hozott választásokat kellene kiírnia. A kormányfő minden bizonnyal ilyen lépésre kényszerül, amennyiben ez EP-választásokon a kormányzó Munkáspárt súlyos vereséget szenved.

Nem véletlenül mondta a napokban Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke, hogy előre hozott választásokat is eredményezhet egy komoly Fidesz-győzelem június 7-én. Elég csupán felidézni, milyen hatással voltak a 2004-es EP-választások különböző tagállamok belpolitikájára.
Csehországban politikai földcsuszamlást indított el az európai választás, a kormányzó szociáldemokraták súlyos vereséget szenvedtek, 24 mandátumból mindössze kettőt tudtak megszerezni. A vereség következtében Vladimír Spidla kormányfő távozását követelték a szociáldemokraták hívei is. A párt végül megvonta bizalmát Spidlától, aki benyújtotta lemondását.
Németországban is lavinát indított el 2004-ben az európai választás, amely a Gerhard Schröder kancellár vezette szociáldemokraták (SPD) számára kudarc volt. Elemzők szerint ez volt a Schröder-kabinet összeomlásának kezdete. A kancellár először belső ellenzékével került szembe, majd a 2005-ben az Észak-Rajna–Vesztfáliában zajlott választáson elszenvedett katasztrofális vereség után előre hozott választások kiírása mellett döntött.
Dominóeffektust váltott ki Portugáliában a jobbközép kormány európai veresége is. 2004 júniusában már tudvalévő volt, hogy José Manuel Barroso miniszterelnök távozik posztjáról, hogy az Európai Bizottság elnöke lehessen. Utódja, Pedro Santana Lopes tevékenysége a kezdetektől fogva nagy ellenállásba ütközött, különösen azért, mert az egyszerű kormányfőcserét antidemokratikus lépésnek ítélték a portugálok, s előre hozott választásokat követeltek. Jorge Sampaio államfő végül öt hónap kormányzás után kiírta az új választásokat.
Kevésen múlott a lengyel baloldali Belka-kormány megbukása is az EP-választási kudarc következtében. A varsói parlament alsóháza végül minimális többséggel bizalmat szavazott a kabinetnek.