A politika napszámosa

A tegnap Strasbourgban fölényes többséggel az Európai Parlament elnökévé választott lengyel Jerzy Buzek 1940. július 3-án született az akkor hazájához tartozó, ám ma Csehországban található Smilovicében. A protestáns sziléziai családból származó Buzek felmenői a két világháború közötti időszakban aktív részesei voltak a lengyel politikai életnek. Jerzy Buzek 1963-ban szerzett vegyészmérnöki diplomát a gliwicei Sziléziai Műszaki Egyetemen, 1997 óta a műszaki tudományok professzora, valamint a szöuli és a dortmundi egyetemek díszdoktora.
Politikai pályáját negyvenévesen, 1980-ban, szakszervezeti aktivistaként a Lech Walesa nevével fémjelzett Szolidaritásban kezdte, később négy alkalommal az országos közgyűlés elnökévé választották. Az 1980-as években – a lengyel rendszerváltásig – főleg a regionális és az országos szakszervezetek kiépítésében tevékenykedett. 1989 után nem vett részt aktívan a lengyel politikai életben, csak 1996-ban tért vissza a porondra, az akkor életre hívott, mintegy harminc jobbközép pártot tömörítő Szolidaritás Választási Szövetség (AWS) háttérembereként. Egy évvel később pedig – egyes források szerint az amerikai republikánusok közreműködésével létrejött pártszövetség jelöltjeként – Lengyelország miniszterelnöke lett. Kormányzása idejére szakszervezeti tagságát is felfüggesztette.
A baloldali – az Európa Tanács főtitkári posztjáért még mindig versenyben lévő – Wlodzimierz Cimoszewiczet váltó jobbközép politikus kisebbségben kormányzó kabinetje élén ráadásul a lengyel rendszerváltozás utáni időszak legérzékenyebb gazdasági, szociális és politikai reformjait hajtotta végre. Buzek négyéves miniszterelnöksége alatt alakították ki az új lengyel helyi, regionális és országos közigazgatást. Ekkor ésszerűsítették a szociális ellátórendszert, az oktatási rendszert, valamint az egészségügyi ellátást. Lengyelország 1999 tavaszán ugyancsak az ő kormányzása idején csatlakozott a NATO-hoz, valamint ekkor kezdődtek el az ország uniós csatlakozási tárgyalásai. A 2001-es lengyel parlamenti választások után – ahol az AWS 5,6 százalékos eredményével nem jutott be a 460 fős varsói törvényhozásba (szejm) – egy időre ismét visszatért a katedrára, majd az AWS belső viszálya miatt csatlakozott a Donald Tusk jelenlegi kormányfő vezette kereszténydemokrata-konzervatív liberális Civil Platformhoz.
Európai uniós karrierjét az ország felvételét követő 2004-es EP-választásokon alapozta meg, ahol saját választókerületében rekordmennyiségű szavazatot begyűjtve jutott be a brüsszeli parlamentbe. Az Európai Néppárt politikusaként az ipari, energiaügyi és kutatásfejlesztési bizottság tagjaként, valamint a környezetvédelmi, egészségügyi és élelmezésbiztonsági bizottság póttagjaként is tevékenykedett. Az első ötéves ciklusában Buzek részt vett még EU–ukrán vegyes parlamenti bizottság munkájában, valamint tagja volt az Európai Unió közép-amerikai térséggel foglalkozó munkacsoportjának is. Ahogy a korábbi szavazás alkalmával, úgy az idei júniusi EP-voksoláson is rekordszámú, 42 százalékos eredménnyel sikerült újráznia az egykori lengyel jobbközép kormányfőnek.