Ki fizet? A Fidesz felháborítónak tartja, hogy lapértesülések szerint Magyarországnak négymilliárd forintból kell átvilágítania a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelkeretéből részesülő magyar bankokat és külföldi leányvállalataikat. Ágh Péter, a párt képviselője tegnapi sajtótájékoztatóján Budapesten közölte: az ügyben írásbeli kérdést intéznek Oszkó Péter pénzügyminiszterhez. Már az is elég súlyos, hogy „a kormány beleíratta az IMF-hitelszerződésbe a megszorításokat”, de most kiderült: a szerződés újabb költségeket ró az adófizetőkre – mondta az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes tagja. Ágh Péter hozzátette, hogy az államcsőd elkerüléséért megkötött IMF-hitelszerződés rossz, hátrányos és rendkívül drága Magyarország számára, a szerződés árát pedig az emberek fizetik meg. A politikus közölte: azok után, hogy a bankmentő- csomagból már eddig is több száz milliárd forintot kaptak a bankok, ezt a négymilliárd forintot a Fidesz felháborítónak tartja. Nem költségvetési pénzből vizsgálódik a PSZÁF – közölte tegnap a MTI-vel a szervezet szóvivője. Binder István elmondta: kizárólag saját forrásaik – vagyis a pénzügyi intézmények befizetései – fedezik a felügyelet különféle eljárásainak minden költségét. (K. T. L.)
A jelenséget érzékelve a Fidesz után az MSZP is egyre keményebben bírálja a hazai bankrendszer működését.
Míg a magyar valuta tavaly októbertől megindult mélyrepülése miatt a törlesztőrészletek azonnal és jelentős mértékben megugrottak, ugyanez a gyors banki reakció a forint izmosodásakor már elmaradt. Az eurókurzus április eleje óta nem haladta meg a 300 forintot, s május óta tartósan a 285-ös szint alatt mozog a jegyzés, ennek előnyét azonban nem látja a csaknem 800 ezer devizahiteles. A törlesztőrészletek a Magyar Hitelszövetség kimutatása szerint több ok miatt maradtak magasak.
– Tavaly októberben a kereskedelmi bankok – egyoldalúan, azaz az ügyfelek beleegyezése nélkül – kiszélesítették a deviza vételi és eladási árfolyama közötti különbséget – magyarázta lapunknak Barabás Gyula, a Magyar Hitelszövetség elnöke.
*
Hozzátette: a döntés nyomán a pénzintézeteknek lehetőségük nyílt arra, hogy a jegybank hivatalos középárfolyamára még rászámoljanak 1,5-2,5 százalékot. – Az árfolyamkülönbség haszna olyan pluszbevételt jelent a bankoknak, amelyért gyakorlatilag nem csinálnak semmit, hiszen csak leemelik az adós számlájáról a pénzt – húzta alá Barabás. A szövetség adatai szerint a legnagyobb hazai pénzintézeteknél most is gyakori a 10-11 forintos különbség a két árfolyam között. – Mindez azt jelenti, hogy az ügyfeleknek a hitelfolyósítási, kezelési és egyéb költségeken kívül még a devizaváltásért is külön kell fizetniük, ez pedig nem más, mint tisztességtelen pénzintézeti gyakorlat – hangsúlyozta a szakember. Noha a Magyar Hitelszövetség korábban többször javaslatot tett arra, hogy a devizahitelesek részleteit a Magyar Nemzeti Bank középárfolyama alapján számítsák ki a bankok, próbálkozásaik eddig nem jártak eredménnyel.
Hazánk rossz megítélése, azaz hogy a külföldi befektetők a korábbiaknál jóval bizonytalanabb terepnek tartják Magyarországot, szintén kedvezőtlen hír a devizahitelesek számára. Magas országkockázatunk miatt csak jelentős felárral érhetők el hitelek a piacon, ez pedig ugyancsak magasan tartja a törlesztőrészleteket. Hiába csökkenti tehát irányadó kamatát a svájci jegybank, a magyarországi pénzintézetek továbbra is csak drágán tudnak forrásokhoz jutni. Hazánk kockázati mutatója a tavaly szeptember előtti átlagos ötven bázispontról februárra 600 bázispont fölé ugrott, azaz néhány hónap leforgása alatt a tizenkétszeresére emelkedett. A rossz gazdaságpolitika árát a devizahitelesek még sokáig fizetik, hiszen a kockázati mutató év eleje óta magas szinten stagnál.
A bankok piaci magatartása miatt már próbaper is kezdődött. A per elindítója, Czirmes György azt szeretné elérni, hogy a pénzintézetek ne egyoldalúan terheljék az ügyfelekre az egekbe szökő törlesztőrészleteket, hanem a megnövekedett költségeket legalább fele-fele arányban osszák meg egymás között a bankok és az adósok.
Eközben folytatódott az MSZP múlt hónapban indított bankellenes kampánya. Karsai József szocialista országgyűlési képviselő tegnap közleményben szólította fel Bajnai Gordon miniszterelnököt és Farkas Ádámot, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) nemrégiben megválasztott elnökét, hogy azonnal intézkedjenek a devizahitelesek törlesztőrészletének ügyében. Ennek elmaradása esetén Karsai július 30-tól minden bank elé demonstrációt helyezett kilátásba. A képviselő közleményében arra is választ kért, hogy a Magyarországon működő külföldi bankok hazai leányvállalatai hány milliárd eurót vittek ki az utóbbi egy évben anyabankjaikhoz a magyar cégek és magánemberek által befizetett kamatokból. A devizahitelek törlesztőrészletének csökkentésére szólította fel tegnap a bankokat a szocialista Török Zsolt is, aki arra kérte a Gazdasági Versenyhivatalt és a PSZÁF-et, hogy ne csak lakossági bejelentések alapján, hanem ezeknek elébe menve, saját kezdeményezésre is tartsanak ellenőrzéseket a pénzintézeteknél.
A forint erősödése visszatükröződik a devizaalapú hitelek törlesztőrészleteiben – mondta a Bankszövetség vezető tanácsadója a távirati irodának. Müller János azonban hozzátette: a devizapiaci folyamatok alakulása miatt a részleteken az erősödés érdemben még nem érezhető.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. adatai szerint az idei év első négy hónapjában 6 ezer lakás kényszerértékesítésére került sor. A pénzügyi válság tavaly őszi kitörésétől április végéig a lakosság csaknem 600 milliárd forint vagyonvesztést szenvedett el a tőzsdei részvényeken és a befektetési jegyeken. Ez a háztartások éves jövedelmének 6-7 százalékát teszi ki.
