Baloldali össztűz a Jobbikra

Bárándy Péter, az MSZP– SZDSZ-kormány volt igazságügyi minisztere megfontolandónak nevezte a Jobbik feloszlatását, mert véleménye szerint a radikálisok visszaélnek a pártalapítás és a pártként való működés alkotmányos szabadságával. A Jobbik mindezt az MSZP kétségbeesett akciójának tekinti, míg neves alkotmányjogászok képtelenségnek ítélik Bárándy felvetését.

Munkatársunktól
2009. 07. 24. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Boros Bánk Levente politológus:
Bárándy Péter kijelentése megkérdőjelezi a rendszerváltozás során kivívott szabadságjogokat, a gyülekezés, az egyesülés és véleménynyilvánítás szabadságát. Régi taktika, hogy ha a kormány nem bír a problémákkal, eltereli a politikai kommunikáció irányát, hogy a közvélemény mással, s ne a valós problémákkal foglalkozzon. Most is ez történik, hiszen a szociális, gazdasági és közbiztonsági nehézségekkel nem tudott megbirkózni a kabinet, ezért az MSZP be akarja bizonyítani, hogy a Jobbik egy szélsőséges párt. Ez magyarázhatja azt is, hogy két héttel ezelőtt a rendőrség miért oszlatott fel egy békés tüntetést, ezzel a politikában járatlanok vagy azzal kevesebbet foglalkozók előtt azt a látszatot keltve: a Magyar Gárda és a Jobbik a társadalomra veszélyes. Az embereknek azonban sohasem voltak szimpatikusak a diktatórikus eszközök, így az ehhez hasonló kijelentések csak erősíteni fogják a pártot, miközben a válság már eddig is megszilárdította a Jobbikot. (V. T.)
Krekó Péter vezető elemző, Political Capital:
Az ügyészség elvben javasolhatja egy párt betiltását, de ennek gyakorlati megvalósulási esélye valójában nulla, továbbá ez az eszköz hatékonysági szempontból is erősen vitatható. Azért sem látom politikai realitását a lépésnek, mert még a Magyar Gárda közelmúltbéli akciói és az arra adott rendőrségi válaszreakciók is komoly jogértelmezési és politikai vitákat indukáltak, a Jobbik mint politikai párt betiltása ennél sokkal komolyabb alkotmányos kérdéseket vet fel. Ráadásul a tiltás egyébként sem szüntetné meg a Jobbik politikája iránti társadalmi igényt, mi több, az illegalitásba kényszerítés azt eredményezhetné, hogy a Jobbik tovább radikalizálódik. Eddig a párt ügyesen kiszervezte a radikálisabb hangokat a Magyar Gárdába, így jogilag is nehezebb fogást találni a Jobbikon. Hibás az érvelés, hogy azért tiltsák be a pártot, mert az általa életre hívott Magyar Gárdát is beszüntették, a két eset jogi és alkotmányossági szempontból sem eshet azonos elbírálás alá. (V. T.)


Bárándy Péter „szónoklata” az ötvenes évek sötét időszakát idézi, amikor a politikailag másként gondolkodókat hatósági eljárás alá vonták, a pártokat pedig megkísérelték likvidálni – nyilatkozta lapunknak Szabó Gábor, a Jobbik országos választmányi elnöke. Hozzátette: a Jobbik vezetősége tisztában van vele, hogy ez nem a volt miniszter magánvéleménye, hanem egy hosszú ideje előkészített támadássorozat első lépése. Bárándy Péter a Népszabadság tegnapi számában kifejtette: súlyos alkotmányossági problémákat vet fel egy olyan szervezet létrehozása és támogatása, amely az erőszakszervezet működtetésének állami monopóliumából akar magának részt kihasítani, és az általa elképzelt rend erőszakos kialakítására törekszik. A büntetőjogász szerint kimondható: a Jobbik viszszaél a pártalapítás és a pártként való működés alkotmányos szabadságával. Ezért meggyőződése szerint az ügyészség a Jobbik feloszlatását is megfontolhatná.
– Az MSZP-nek csökken a társadalmi támogatottsága, míg a Jobbiké folyamatosan nő, természetes, hogy meg akarják akadályozni, hogy a párt induljon a választásokon – vélekedett Szabó Gábor, aki szerint a július 4-i, illetve a múlt szombati rendőri intézkedés ékes bizonyítéka annak, hogy a rendőrség politikai megrendelésre intézkedik. A Jobbik választmányi elnöke hangsúlyozta, hogy a hét végi nagygyűlésükön Vona Gábor pártelnök és Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő is magánszemélyként öltötte magára a gárda mellényét.
– Ezek nagyon súlyos kijelentések, egy pártot néhány magánszemély nyilatkozata alapján nem lehet betiltani – mondta el lapunknak Cservák Csaba alkotmányjogász. Emlékeztetett: az SZDSZ egyes tagjainál felmerült a korrupció bűncselekményének gyanúja, de ennek sem volt hatása az egész szervezet működésére. – Ha egy párt egyeduralomra törne, ha megpróbálná eltörölni a választásokat és felfüggeszteni a bíróságok működését, akkor kimerítené a demokrácia megdöntésére tett kísérletet, és akkor be kellene tiltani – vélekedett Cservák, aki szerint a gárda működésére volt igény hazánkban.
Lővétei István alkotmányjogász szerint az összes pártot fel lehetne oszlatni ilyen vagy olyan indokok alapján.
– A pártok jogi szabályozása ma a leggyengébb láncszem, hiszen egyetlen párt sem tartja be Magyarországon a törvényeket, a kampányhajrában például szinte mindegyik szerv megszegi a pénzügyekre vonatkozó paragrafusokat – magyarázta Lővétei, aki hozzátette: a pontatlan, hiányos szabályok miatt a rendőrség sem tud megfelelően fellépni.
Lővétei szerint a helyzetet tovább rontja az, hogy kevés pártműködési ügyben hozott ítéletet eddig a bíróság, és olyan esetek sem merültek fel, amikor egy párt működését egy külső ok folytán kellett volna vizsgálni.
– Az ügyészségnek sem könynyű a dolga – tette hozzá –, mert a Jobbik kapcsán azt kell megvizsgálnia, hogy a mozgalom újjáalakítása a Jobbik pártszervezet cselekedete volt-e, vagy csak pár magánszemély nyilvánított véleményt. – Ha a hét végén csak egy párt vezetője mutatta ki a szimpátiáját egy mozgalom mellett, és élt a véleménynyilvánítás, illetve a gyülekezés jogával, akkor a Jobbik párt ellen nem lehet fellépni, hiszen ha egy pap követ el bűncselekményt, akkor sem szüntetik meg az egyházat – nyilatkozta Lővétei. Szikinger István alkotmányjogász sem ért egyet azzal, hogy a Jobbikot is fel lehetne oszlatni. Szikinger az ATV Reggeli Jam című műsorában elmondta, hogy konkrétan azzal a személlyel kapcsolatban lehet eljárni büntetőjogilag, aki egy feloszlatott szervezet vezetésében részt vesz.
Lapunk Schiffer András jogvédő véleményét kérte azzal kapcsolatban, hogy a rendőrség rendelkezés elleni izgatás és egyesülési joggal való visszaélés vétségének megalapozott gyanúja miatt eljárást kezdeményezett, és ez akár a véleménynyilvánítás korlátozását is megalapozhatná. – A Jobbik vezetőinek a jogállami kereteket, így a bírósági ítéletet is tiszteletben kell tartania. A hatóság elleni izgatás olyan törvénysértés, ami akár a szólás szabadságának is korlátja lehet – vélekedett a jogvédő.
n
Rendőrség vagy gárdák? Lázár János, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke tegnap felvetette, hogy új rendőrség felépítésére lenne szükség. – Nem az a megoldás Magyarországon, hogy városőrség címén „vörös gárdákat” vagy más címszóval „magyar gárdákat” szerveznek, hanem mindenki számára egyetlen út a járható: a magyar rendőrség újjászervezése, megerősítése, mert az állam erőszakmonopóliuma megbonthatatlan és megoszthatatlan – jelentette ki a fideszes politikus.
– Az MSZP a rendőrség megerősítése mellett támogatja a városőrségek felállítását – mondta Nyakó István szóvivő Lázár János nyilatkozatára reagálva. – Lázár olyasmit cáfol, amit senki sem állított: az MSZP a rendőrség megerősítése mellett, nem helyette támogatja a városőrségek felállítását – fogalmazott a szóvivő.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.