Érdekérvényesítés EP-alelnöki székből

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor az Európai Néppárt alelnöke, s az sem, hogy Szájer József a párt frakciójának alelnöke, ez a Fidesz munkájának elismerése – nyilatkozta lapunknak Schmitt Pál az Európai Parlament nyitóülésén Strasbourgban. Az európai intézmény újonnan megválasztott alelnöke elmondta, új szerepében is azért fog küzdeni, hogy sehol ne sérüljenek a magyarországi vagy a határon túl élő magyarok érdekei.

Milyen feladatai vannak a gyakorlatban az Európai Parlament (EP) alelnökének?
– Vezetni kell az elnök helyettesítésével a plenáris ülést, képviselni kell az elnököt a különböző nemzetközi fórumokon, részt kell venni az EP döntéshozó testületében, amely többek között megtervezi a törvényalkotás következő fázisát, őrködik a költségvetés végrehajtása felett, ápolja a nemzetközi kapcsolatokat. Az alelnököknek személyre szabott feladataik is vannak. Jó esélyem van arra, hogy a kultúra, az oktatás és a sport területén kapjak megbízatást.
– Mekkora jelentősége van annak, hogy milyen nemzetiségű egy EP-alelnök? Jelenthet-e hatékonyabb képviseletet az ön esetében a magyar érdekek védelmében, például a szlovák nyelvtörvény ügyében?
– Az, hogy magyar vagyok, az első plenáris ülésen hallatszani fog, mert magyarul fogom elnökölni az ülést. Ez egy fontos üzenet, egyben elismerése a Fidesz munkájának, hiszen olyan eredményt értünk el 57 százalékkal, ami példátlan az európai választások történetében. Nem véletlen, hogy Szájer Józsefet az Európai Néppárt (EPP) frakciójába alelnöknek választották, s az sem véletlen, hogy Orbán Viktor az EPP egyik alelnöke. Bízom benne, hogy változatlanul jól tudjuk képviselni a magyar érdekeket. Fontos üzenete van annak is, hogy üléseinket együtt tartjuk felvidéki és erdélyi barátainkkal. Együtt 19-en vagyunk, és így érdekérvényesítési képességünk is jelentősen megnövekszik, nagyobbak vagyunk, mint a francia vagy a román delegáció az EPP-ben. Az olyan ügyeket, mint a szlovák nyelvtörvény, amely nyelvében korlátozza a magyar kisebbséget, nem hagyjuk szótlanul. Ez példátlan és ellentétes minden európai normával.
– Jerzy Buzek elnökké választása után mindenki arról beszélt, hogy végérvényesen egyesült Európa, nincsenek többé különbségek Kelet és Nyugat között. Ezek a kijelentések nincsenek-e ellentmondásban azzal, hogy a 14 EP-alelnök közül csupán ketten – ön és egy cseh képviselő – származnak az EU új tagállamaiból?
– Ne feledkezzünk meg a nagyságrendekről: az új tagországokban mintegy 130 millióan élnek, a régiekben 370 millióan. Úgy gondolom, hogy Jerzy Buzek személye valóban lebontott minden falat, minden elkülönülést keletiek és nyugatiak között. Mégiscsak a Szolidaritás mozgalom egyik vezető személye ül az egyik legmagasabb európai pulpituson, és egy cseh és egy magyar képviselő is lehetőséget kapott, szerintem ezzel elégedettnek kell lennünk.