A limes szó arra a határvonalra utal, amely a császárkori Római Birodalmat védte az esetleges támadásoktól. Nem úgy nézett ki, mint a kínai nagy fal kígyózó kőrengetege, számos részét természetes akadályok színesítették. Három főbb alkotórésze volt: sánc és sövénykerítés, később kőfal, amelyet mindkét oldalról árok vett körül, bizonyos távolságonként pedig őrtornyok helyezkedtek el. A limes három eleme, Nagy-Britanniából a Hadrianus- és az Antonius-fal, illetve Németországból a raetiai határvidék már ma is a világörökségi lista részét képezi.
Fejérdy Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal alelnöke elmondta, hogy a magyar javaslat elbírálása legalább másfél évet vesz igénybe. – Számos peremfeltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy végül a világörökség részévé váljon az adott történelmi emlék, terület. Minden esetben kiemelkedő, egyetemes értéknek kell lennie, ezenkívül sokat számít, hogy milyen állapotban van az adott helyszín. Hazánkban közel ötszáz kilométeren keresztül, a Duna mentén húzódó határvonal teljes egészében még nincsen feltárva ma sem, a már feltárt szakaszok azonban megfelelnek az előfeltételeknek – állítja Fejérdy. Az UNESCO számára a legfőbb szempont, hogy a leletek mennyire korhűek, mennyire tükrözik az adott kor kultúráját. A régészek ennek érdekében a teljes hitelességet szem előtt tartva szinte kövenként vizsgálódnak, azonosítanak. Ahhoz tehát, hogy egy terület a világörökség részévé váljon, hosszú időnek kell eltelnie, de megéri várni, hiszen az UNESCO világörökség egyezménye egyedülálló jogi eszközként globális felelősségvállalást tesz lehetővé a listán szereplő értékek megóvásáért. A római limes magyarországi szakaszán kívül még 11 magyar helyszín, objektum szerepel várakozási listán, többek között a Hévízi-tó, a Tihanyi-félsziget vagy az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai.
Charles Leclerc
Lewis Hamilton pilótát cserélne a Ferrarinál a hitetlen csapattársa sikere után
