Nagy a kockázat
Kevesen tudják, hogy egy motorkerékpáros halálozási kockázata átlagosan 18-szor nagyobb, mint egy személygépkocsi vezetőjének. Ennek oka, hogy a motorkerékpárosokat a gépkocsikban jellemző passzív biztonságtechnikai megoldások (karosszéria, energiaelnyelő zónák, biztonsági öv, légzsákok stb.) nem védik, így közlekedési baleset esetén testük közvetlen fizikai behatásoknak van kitéve.
Veszélyes útszakaszok Budapesten
A Budapesti Rendőr-főkapitányság adatai szerint a legveszélyesebb útvonal a fővárosban a XIII. kerületi Váci út, itt tavaly 30 baleset történt. A dobogó második fokán a XVII. kerületi Pesti út áll 25 esetszámmal. Óbudán a Szentendrei úton 22 baleset történt 2008-ban.
Egy őzzel ütközött össze vasárnap az a 48 éves motoros, aki a hegyeshalmi kishatár felé vezető úton szörnyethalt. Az osztrák rendszámú, 1100 köbcentiméteres motorkerékpár vezetője miután elütötte a vadat, a szalagkorlátnak csapódott, járműve több száz méteren keresztül csúszott a földön. Jogosítvány nélkül okozott halálos balesetet egy nyékládházi motoros is a 35-ös főúton. A 30 éves férfi, ittas vezetés miatt veszítette el korábban vezetői engedélyét. Az elsődleges vizsgálatok szerint a vasárnapi baleset idején nagy sebességgel ment, és egy szabálytalan előzés közben – záróvonalon és a forgalomtól elzárt területen keresztülhaladva – áttért a szemközti sávba, és ott frontálisan nekiütközött egy személygépkocsinak. A balesetben meghalt a motoroson kívül a személykocsi anyósülésén utazó 45 éves miskei nő. A motoros utasát, egy 21 éves fiatalembert életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba, később belehalt a sérüléseibe. Az autó 51 éves vezetőjét súlyos, a gyermekülésben hátul utazó 8 éves kislányt könnyű sérülésekkel szállították kórházba.
Emlékezetes: a múlt hónapban a zebrán ütötte el egy 19 éves motoros azt a 29 éves mosonmagyaróvári asszonyt, aki után három gyermek maradt árván. A fiatalembernek sem volt érvényes vezetői engedélye.
A nagymotorok legtöbbje 100-150 lóerős, súlyuk
150-200 kilogramm körül mozog, és típustól függően 3-5 másodperc alatt már a 100 km/h-s sebességet is el tudják érni. A csúcssebességük akár 280 km/h is lehet, ezért a száguldozókkal csak a motoros rendőrök tudják felvenni a versenyt.
– A gyorshajtók sokféle trükköt vetnek be azért, hogy a felelősségre vonást elkerüljék. Számtalanszor „elfelejtik” elhelyezni a rendszámtáblát vagy felhajtják, és így próbálják felismerhetetlenné tenni a járművet – mondta el lapuknak Berzai Zsolt rendőr százados, az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Baleset-megelőzési Bizottságának munkatársa.
Árulkodók a statisztikák
Idén 6415 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt az ország közútjain, 4116 esetben a személygépkocsi-vezetők hibáztak, 261 esetet motorkerékpárosok, 277-et pedig segédmotor-kerékpárosok okoztak. A téli hónapokban (decembertől februárig) havonta 11-12 balesettel lehet számolni, de május és szeptember között 200 felett van a motorkerékpárosokat érintő balesetek száma. A legtöbb motorosszerencsétlenség pénteken és szombaton következik be, a 15.00 és 19.00 óra közötti időszak a legveszélyesebb. Magyarországon az ezredforduló óta mind a személysérüléses motorkerékpáros-balesetek számában, mind pedig a közúti tragédiák alakulásában kedvezőtlen tendencia mutatható ki. Míg 2001-ben – közlekedéspolitikai koncepciók bázisévében – 495 motorkerékpáros okozott személysérüléses közúti balesetet, addig 2008-ban már 832. A motorkerékpáros-balesetek legfőbb oka az elmúlt években a sebesség nem megfelelő megválasztása volt (aránya 50 százalék körüli az összes baleseten belül), amelyet az irányváltoztatás, haladás és kanyarodás szabályainak meg nem tartása (körülbelül 18 százalék), valamint a szabálytalan előzés (11-12 százalék) követ. Elgondolkodtató, hogy a motorkerékpáros-balesetben meghalt, illetve megsérült személyek (vezető és utas) mintegy 70 százaléka nem töltötte be a 35. életévét.
Nagymotort – amelyek csúcssebessége 200 km/h felett is lehet – „A” kategóriás jogosítvánnyal, 21 éves kortól vezethetnek a fiatalok. Akik már betöltötték a 18. életévüket, „A korlátozott” vezetői engedéllyel sportmotorra ülhetnek. A 16 évesek „A1” kategóriás jogosítvánnyal 125 köbcentis, 90 km/h-s sebességre képes motorral hajthatnak. A 14 évesek segédmotorra kaphatnak jogosítványt – mondta el lapunknak Vid Katalin motorosoktatató, aki hangsúlyozza, a jelenlegi jogszabályok lehetővé teszik, hogy akik már két évre rendelkeznek „A1” vagy „A korlátozott” jogosítványnyal, azok már 18 évesen levizsgázhatnak nagymotorra is. A legtöbb fiatal szereti a sebességet, csak addig figyel a korlátozásokra, amíg nincs a zsebében a jogosítvány – magyarázza az oktató.
Nem véletlen, hogy a legtöbb baleset gyorshajtás miatt következik be. A szülők felelőssége sem elhanyagolható persze, akik a 18 éves fiatalnak megvásárolják akár a nagy teljesítményű sportmotort is – vélekedik az oktató. – Ráadásul Magyarországon még a lányokra is jellemző a megalománia. Nagymotort akarnak úgy, hogy 45 kilósak, és 160 centiméter magasak. Lábujjhegyük ér csak le az akár 200 kilogrammos motorról, amikor a piros lámpánál megállnak. Sajnos még őket is nehéz meggyőzni arról, hogy válasszanak egy kisebb kétkerekűt. Hét év oktatás után úgy gondolom, hogy szigorítani kéne a teljesítménykorlátozást, mert nem mindegyik 18 éves látja be azt, hogy a száguldás veszélyes, és ilyenkor következnek be a hét végi tragédiához hasonló esetek – tette hozzá az oktató.
A legtöbb motoros szerint a kisebb szabálytalanságok, mint a kocsisorok közötti lassú előrehaladás, a villamossín melletti gurulás, a buszsáv használata – kellő figyelemmel és körültekintően – még elnézhető. De a jogosítványszerzés és a motorosképzés minőségi szintjét emelni kellene, mert a vizsgaszintek a napi közlekedésre nem készítenek fel kellően. – A sportgépek olyan teljesítményre képesek, amit a közutakon nem lehet kihasználni, ezért a száguldozni vágyók válasszák inkább a versenypályát – tette hozzá egy motoros.
A nagy teljesítményű gépmadarak ára széles skálán mozog.
– A gazdasági válság miatt most a kétmillió forint körüli motorokat viszik a legtöbben, de hárommillió-hétszázezer forintért is van motor. A legolcsóbb egymillió forintba kerül – mondta el lapuknak Körmendy András. Az egyik neves japán márka szalonvezetője hozzátette, 20 százalék önrész letétele után, a megfelelő futamidő (maximum 96 hónap) megválasztásával már bárki kigurulhat a szalonból.
Az autóvezetéshez is érettség kell
Azok a sofőrök, akik halálos közlekedési balesetet okoznak, egy vagy két ember halála esetén 1–5 évig terjedő, ha a szerencsétlenség több mint két ember halálát okozta, 2–8 évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak.
Szabó János KRESZ-oktató pszichológiai vizsgálathoz kötné a 17 éves fiatalok jogosítványszerzését.
– Ausztriában 18 éves kortól vezethetnek a fiatalok, és van olyan ország, ahol 21 éves korhoz kötik a vezetői engedély kiadását. Úgy gondolom, hogy van olyan tizenéves, aki már elég érett ahhoz, hogy gépkocsiba üljön, de ez nem minden esetben igaz – vélekedett Szabó. A balesetek elkerülhetők lennének, ha a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott szabályok alapján az iskolákban is foglalkoznának már a KRESZ alapjaival a gyerekek. Az oktató szerint be kellene vezetni azt, hogy bizonyos időközönként ismétlővizsgát tegyenek az autóvezetők. – Ismerek olyan vezetőt, aki 80 évesen is mindennap autóba ül úgy, hogy tizenévesen szerzett jogosítványt. Rutinból kezeli az autót, miközben az elméleti ismeretei valószínűleg már rég megkoptak. Az ilyen és ehhez hasonló esetek elkerülésére be kellene vezetni az ismétlővizsgát – tette hozzá.
Nem rosszabbak a női sofőrök
A járművezetők részéről a főbb baleseti okok, az elsőbbségi jog meg nem adása, a kanyarodás szabályainak megszegése, a gyorshajtás, vagy a követési távolság be nem tartása. A gyalogosok is hibáznak, általában hirtelen lépnek le az úttestre, a tilos jelzés ellenére is megpróbálnak átjutni, vagy álló jármű mögött galoppoznak. – Magyarországon tavaly közel 20 ezer olyan közúti baleset történt, ami könnyű vagy súlyos sérüléssel, illetve halállal járt – mondta el lapunknak Dulin Jenő. A Magyar Pszichológiai Társaság közlekedéspszichológiai szekciójának vezetője hozzátette, a szerencsétlenségeket 65 százalékban férfi vezetők idézték elő. – Ez a magas arány azonban azzal is magyarázható, hogy kevesebb nő közlekedik rendszeresen autóval – tette hozzá. – A hölgyek személyiségéből következik, hogy óvatosabbak, körültekintőbbek, mint a férfiak, ugyanakkor téves az az elképzelés, hogy rosszabbul vezetnének. A szerencsétlenségek legtöbbje azért következik be, mert a környezeti ingereket a vezető rosszul vagy késve érzékeli. A gyakorlatlanság, a belátásképtelenség, a kockázatvállaló magatartás is mind baleseti tényező. Egy olyan autós, akinek nincs kellő rutinja, nagyobb százalékban követ el hibákat. Tizenöt évvel ezelőtt még volt olyan pszichológiai vizsgálat, amivel a járművezetésre alkalmatlan embereket kiszűrték, de ezt sajnos eltörölték – magyarázta Dulin Jenő.
