Június 4., az első (részlegesen) szabad parlamenti választások huszadik évfordulójának napja volt a lengyelországi évfordulós ünnepségek legkiemelkedőbb időpontja, amikor állam- és kormányfők, magas rangú külföldi vendégek, prominens személyiségek látogattak el Lengyelországba, hogy közösen emlékezzenek meg a Szolidaritás szakszervezet elsöprő választási győzelméről. A lengyel társadalom úgy tekint erre a napra, mint a kommunista rendszer szívébe vágott első döfés, a lavina elindításának napja, amely végül a berlini falat is elsodorta. Lengyelországban azonban közéleti személyiségek és politikai pártok érdekeit és érzékenységét sértő játszmák zajlottak le a június 4-i megemlékezések előtt. A központi állami ünnepséget először is Krakkóba kellett áthelyezni az eredetileg kiszemelt helyszíntől, a Szolidaritás bölcsőjének tekintett Gdanskból, miután az észak-lengyelországi egykori Hanza-városban tömegtüntetésre készült a politikai jelentőségét mára elvesztett szakszervezet a történelmi hajógyár megmentése érdekében. Donald Tusk miniszterelnök ekkor úgy nyilatkozott, az ünnepséget nem tarthatják meg füttykoncert és égő autóabroncsok kíséretében, s június 4-ét egyébként sem sajátíthatja ki magának egyetlen szervezet vagy párt sem, utalt Tusk a Lech Kaczysnki államfő és testvére, Jaroslaw Kaczynski által vezetett ellenzéki Jog és Igazságosság pártra, amely a tüntetők mellett állt ki. (Az Európai Bizottság napokkal az ünnepség előtt jelentette be, hogy támogatja a csőd szélére került gdanski hajógyár megmentésére kidolgozott lengyel kormányzati terveket.) Feszültséget okozott lengyel politikai körökben egy, az Európai Bizottság által a kommunista rendszer kelet-európai bukásának 20. évfordulójára készített videó is. A varsói kormány úgy vélte, az összeállítás túlságosan nagy teret szentelt Németországnak, és szinte figyelmen kívül hagyta Lengyelországnak a kommunizmus megdöntésében játszott szerepét, a Szolidaritás szakszervezet nevét pedig meg sem említették a filmben. E leegyszerűsítő szemlélet felesleges ellentéteket szít – állt a Brüsszelbe küldött, a klipben változtatásokat követelő lengyel levélben. [A film] azt mutatja, hogy még a bizottságban is hoznak ostoba döntéseket, ott is előfordulnak bosszantó esetek – mondta Donald Tusk.
Németországban is politikai, illetve kampánycélokra használták egyes politikusok az 1989-es eseményekkel kapcsolatos ünnepségeket. Német elemzők legalábbis ezzel vádolták Frank-Walter Steinmeier külügyminisztert, a berlini nagykoalícióban részt vevő szocialisták kancellárjelöltjét, aki június eleji prágai és budapesti látogatásával igyekezett megelőzni Angela Merkel kancellárt – egyben vetélytársát a szeptemberi parlamenti választáson – azzal, hogy Németország köszönetet mond Csehországnak és Magyarországnak a kommunizmus megbuktatásában játszott szerepükért. Steinmeier látogatására időzítette Prága A szabadság húsz éve, Németország köszönetet mond címmel a vasfüggöny leomlásának emlékére rendezett kiállítás megnyitását. Németországban november 9-én, a berlini fal lebontásának huszadik évfordulóján rendezik a hivatalos állami ünnepségeket, amelyekre Barack Obama amerikai elnök is meghívást kapott. A megemlékezésre meghívták a húsz évvel ezelőtti amerikai elnököt, az idősebb George Busht és a Szovjetunió elnökét, Mihail Gorbacsovot is. Berlin is különböző kiállításokkal kíván megemlékezni az akkori eseményekre. Nemrég például a berlini magyar kulturális intézetben tartották az október 1-jén nyíló, Német egység a Balatonnál című kiállítás főpróbáját. A német főváros szívében, az Alexanderplatzon pedig egy hatalmas, 5000 négyzetméteres szabad téri kiállítás nyílt meg, amely fotókkal és dokumentumokkal idézi fel 1989-et. Eközben áprilisban kezdték meg művészek a berlini fal legnagyobb megmaradt részének újrafestését is. A fal 1300 méteres vászna a világ leghosszabb nyílt terű művészeti galériájának számít, amit 21 ország 118 művésze hívott életre 1990-ben. Azóta azonban az időjárás, a vandalizmus és a turisták miatt tönkre mentek az alkotások, ezért kerül sor az újrafestésére.
1989-es kiállítások nyíltak meg az utóbbi hetekben többek között az Európa Tanács strasbourgi székházában a magyar–osztrák határnyitás 20. évfordulójának emlékére, Párizsban szabadtéri kiállítás a berlini falbontás évfordulója alkalmából, harminc nemzetközi hírű képzőművésznek a leomlott berlini fal maradványaira készült műalkotásaiból, az ausztriai Weitrában pedig az 1989-es határnyitáshoz kapcsolódó magyar kiállítás a hat országot összefogó Közép-európai Kulturális Platform keretében. Markus Meckel, az egykori NDK utolsó külügyminisztere tegnap úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy az 1988–89-es magyarországi változások nagy bátorítást jelentettek a keletnémeteknek, és a társadalmi nyitás tekintetében az ország sokkal előbbre járt, mint az egykori NDK.
Eközben Václav Havel volt cseh államfőt a kommunista rendszer húsz évvel ezelőtti bukásának előidézésében játszott szerepéért Bonn városa áprilisban Nemzetközi Demokrácia-díjjal tüntette ki, a dalai lámát és Tadeusz Mazowieckit, a harmadik lengyel köztársaság első miniszterelnökét Varsó díszpolgárává avatta a lengyel főváros önkormányzata, Wyoming, Dél-Dakota és Montana amerikai szövetségi államok pedig Magyarország Nappá nyilvánították május
2-át az 1989-es nyugati határnyitás emlékére.

Több száz, gyerekekről készült intim felvételt árult az interneten három férfi