Kína a dollárfüggőség ellen

Minden eddiginél erőteljesebben kritizálta a világ devizatartalékainak aránytalan dollár-központúságát Kína a négy legnagyobb feltörekvő gazdaság legutóbbi találkozóján. Az ázsiai nagyhatalom már több mint 2000 milliárd dollárnyi tartalékkal rendelkezik, így jogosan táplál félelmeket az amerikai gazdaság élénkítése nyomán beindult kétséges fedezetű bankóprés miatt.

Ismét felvetette a dollártartalékok veszélyének kérdését Kína a BRIC-országok – Brazília, Oroszország, India és Kína – csütörtöki megbeszélésén, ahol a devizatartalékok arányosabb megoszlását szorgalmazta. A kirohanás oka, hogy az ázsiai nagyhatalmat egyre inkább aggasztja a növekvő amerikai költségvetési hiányt fedező felpörgött államkötvény-kibocsátás. Az USA eladósodásának felgyorsulása elsősorban a közel 800 milliárd dolláros gazdaságélénkítő programnak és a külkereskedelmi hiány megnövekedésének tulajdonítható, az új államkötvények kibocsátása tehát alapvetően meghatározza a nemzetközi devizatartalékok jövőbeni alakulását. Kína, mint az USA legnagyobb hitelezője, az immár 2000 milliárd dollárra rúgó tartalékát félti, az amerikai államkötvények egyre nagyobb kibocsátása ugyanis leértékelheti az amúgy is gyenge dollárt. A probléma mind a négy BRIC-országot érinti, mivel külföldi devizatartalékaik 42 százaléka áll dollárban, amely az elmúlt három hónapban hat százalékkal értékelődött le az euróhoz és a japán jenhez képest. Kína azonban minden más országnál jobban megszenvedi a zöldhasú árfolyamának gyengülését, mivel dollárcsapdában van. Ennek lényege, hogy az olcsó exportköltségek miatt óriási külkereskedelmi többletet halmoz fel évről évre az Egyesült Államokkal szemben, s az így megnövekedett devizaforrásokból pedig jórészt amerikai államkötvényeket vásárol.
A Financial Times szerint a dollár elleni kínai támadás így jórészt politikai megnyilatkozásként értelmezhető, mert a zöldhasú gyengülésén elsősorban Kína veszítheti a legtöbbet. A 760 milliárd dollárnyi amerikai államkötvényt tulajdonló ázsiai szuperhatalom így nem véletlenül javasolta már korábban is, hogy egy újabb nemzetközi tartalékvalutát alakítsanak ki. A másik kiutat a kínai jüan globális fizetőeszközzé emelése jelentené, amelyre már több eddigi kereskedelmi megállapodás is kísérletet tett. Ilyennek számít például az Oroszországgal, Brazíliával, Argentínával, Indonéziával és más feltörekvő államokkal kötött devizacsere-megegyezés, amelynek lényege, hogy a dollárt kiiktassák az export-import ügyletek elszámolásánál. A The Economist brit gazdasági hetilapnak nyilatkozó elemzők szerint nem kizárt, hogy ezzel a módszerrel a jüan 2012-re a harmadik legelterjedtebb fizetőeszközzé léphet elő a világon, mások viszont arra figyelmeztetnek, hogy a mesterségesen gyengén tartott kínai fizetőeszköz egyelőre még nem is konvertibilis valuta. – A brit gazdaság megelőzése után csak fél évszázaddal sikerült a font helyett a dollárnak átvennie a nemzetközi uralmat, ráadásul jelenleg az amerikai GDP háromszor nagyobb, mint a kínai – emlékeztet a lap.