Gyorsuló pénzromlás. A magyarországi infláció további gyorsulását jósolja a távirati irodának nyilatkozó londoni piaci elemzők zöme. A megkérdezett cégek előrejelzése szerint átlagosan négyszázalékos lesz a drágulás üteme idén hazánkban, amely jóval túlszárnyalja az uniós átlagot. A jegybanki alapkamat csökkentését is egyre kevesebben tartják valószínűnek a közeljövőben, holott a jelenlegi 9,5 százalékos jegybanki alapkamat az egész régióban a legmagasabb. Az elemzők többsége szerint év végére mindössze egyetlen százalékponttal lehet majd lejjebb tornászni a kamatszintet.
Már most jelentősen túllépték a tavalyi év egészében felhalmozott hiányt a társadalombiztosítási alapok, amelyeknél idén 157 milliárdos fedezetlen kiadással számol a Pénzügyminisztérium (PM). Katona Tamás államtitkár a szaktárca tegnapi sajtótájékoztatóján elismerte, hogy a járulékbefizetések valóban kedvezőtlenek, az Egészségbiztosítási Alap vészesen emelkedő hiánya kapcsán elmondta, hogy ez nem a szaktárca gondja. Megfogalmazása szerint az előrejelzéshez képest „nincs semmilyen váratlan esemény”, és nem is látnak most olyan kockázatot, amely az államháztartási hiányt növelné.
– A kormány nem kívánja csökkenteni az egészségügyi alap kiadásait – felelte újságírói kérdésre Katona, aki szerint nem kell kórházakat bezárni. Az államtitkár a forráskiesést pótló alapok feltöltésének mikéntjéről azonban nem kívánt nyilatkozni.
A PM tegnap közölt adatai szerint a tb-kassza hiányát ráadásul nem is lehet majd ráterhelni az államháztartás deficitjére, mert a költségvetési folyamatok minden várakozásnál rosszabbul alakultak. Az egész évre tervezett deficitnek már a 80 százalékát „teljesítettük” az első fél évben, szeptember végén pedig a már másodszor megemelt deficitcélt is át fogjuk lépni. A szaktárca ennek ellenére kincstári optimizmust mutat, számításaik szerint ugyanis az 1067 milliárd forintra rúgó hiányból könnyedén le lehet majd faragni év végéig. Előrejelzésük szerint így a tavalyi utolsó negyedéves 170 milliárd forintos mínusz helyett idén 80 milliárd forintos pluszt kellene elérni ahhoz, hogy a Nemzetközi Valutaalappal kötött szerződésben vállalt túlköltekezési határt ne lépjük túl. A tegnap közölt adatok szerint a költségvetés adóssága 637 milliárd forinttal nőtt június végéig, így a forint- és devizaadósság összege meghaladja az 18660 milliárd forintot. Egy hónap alatt több mint százmilliárd forintnyi tőkét vontak ki a külföldiek a hazai állampapírpiacról, vagyis a tőkekimenekítés a kilenc százalék feletti hozamok ellenére is folytatódott. Ezzel párhuzamosan emelkedtek a kamatkiadások is: csak júniusban 167 milliárd forintot költöttünk adósságszolgálatra.
Kevés optimizmusra ad okot, hogy a büdzsé bevételei is a vártnál kedvezőtlenebbül alakultak: jóval kevesebb pénz folyt be a társasági adóból, a személyi jövedelemadóból és regisztrációs adóból. Utóbbinál felére csökkentek a bevételek a gépjárműeladások zuhanása miatt.
