Lengyel az új EP-elnök

Sok tekintetben színesebb és – ahogy Schöpflin György néppárti képviselő fogalmazott – hangosabb ötéves ciklus elé néz az Európai Parlament (EP), amely tegnap tartotta alakuló ülését Strasbourgban. Az új összetételű parlamentnek Jerzy Buzek volt lengyel miniszterelnök személyében olyan néppárti elnöke lesz, aki a 2004-ben az unióhoz csatlakozott országok valamelyikéből származik.

Kritika. A klímaváltozás és a bürokrácia elleni fellépést szorgalmazó Európai Unióval szemben az egyik legélesebb kritika az, hogy évente több mint húszezer tonna szén-dioxid-kibocsátással jár, illetve több mint kétszázmillió eurójába kerül az uniónak, hogy havonta Brüsszel és Strasbourg között „ingadozik” az Európai Parlament képviselőivel, alkalmazottaival és a hivatalos iratokkal együtt. Nem segít a strasbourgi parlament megítélésén az sem, hogy a brüszszelihez képest kaotikus a szervezés. (K. Z.)

(Strasbourg)

Magyar alelnököt is kinevezett az EP, az elnök tizennégy helyettese közül az egyik alelnöki posztra Schmitt Pál néppárti politikust választották. Az Európai Parlament azáltal is színesebbé válik, hogy sokkal változatosabb politikai nézeteknek biztosít majd fórumot, miután szélsőségesnek tartott, az Európai Unióval szemben jóval szkeptikusabb, olykor bevándorlóellenes véleményeket képviselő pártok is EP-képviselői mandátumokat szereztek a nemzetközi gazdasági válság árnyékában. Feltűnést keltett Szegedi Csanád, a Jobbik képviselője, aki a Magyar Gárda egyenruhájában jelent meg az ülésen, ezzel jelezve kiállását a feloszlatott csoport mellett. Jose Bove, a globalizációt ellenző radikális francia képviselő az ülésteremben „Stop Barroso” feliratú pólót emelgetett a magasba az Európai Bizottság elnöke elleni tiltakozásul, egy cseh képviselő pedig egyenesen a kerékpárversenyzők ruhájában érkezett az ünnepélyes európai parlamenti nyitányra.
*
Plenáris ülés talán sosem keltett fel ekkora érdeklődést az európai médiában, mint most. Elemzők és politikusok is történelmi pillanatnak nevezték azt, hogy húsz évvel a berlini fal leomlása után kelet-európai politikus lett az EU egyik intézményének első embere. A következő két és fél évben az Európai Néppárt által jelölt Jerzy Buzek vezeti majd az EP-t, őt szintén két és fél évre valószínűleg Martin Schulz jelenlegi szocialista frakcióvezető követi majd. A német Hans-Gert Pöttering leköszönő elnök lengyelül köszöntötte utódját a strasbourgi ülésteremben. Buzek elsöprő többséggel nyert, az érvényes szavazatok 86 százalékát szerezte meg, egyetlen ellenfelének, az Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal jelöltjének, a svéd Eva-Britt Svenssonnak esélye sem volt. – Az én hazámban született meg a Szolidaritás, az emberi jogok nagyszerű mozgalma. Ehhez II. János Pál pápa tanításai is segítséget nyújtottak – mondta Jerzy Buzek. Az EP új elnöke a szavazás után azt mondta, különös figyelmet fog fordítani az új tagállamok képviseletére. A kelet-európai elnök megválasztását a felszólaló frakcióvezetők többsége jelképnek minősítette Európa megosztottságának végérvényes befejezésére. Az új elnök állást foglalt az uniós reformszerződés gyors életbe lépése mellett. A magyar képviselők többsége örömmel nyugtázta Buzek megválasztását. A Fidesz történelmi jelentőségűnek nevezte a döntést. „Most fordult elő először, hogy európai intézmény élére volt kommunista országból származó politikus került” – olvasható az ellenzéki párt közleményében, amely azt is megállapítja, hogy „az Európát valódi egységben látó elnök képes lesz a volt kommunista országok helyzetét jobban megismertetni Európa polgáraival, és Közép-Európa érdekeit, illetve értékeit is érvényesíteni az Európai Unióban”. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője szerint nagy elégtétel az unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok számára, hogy az EP legmagasabb tisztségét egy közép-európai tagországból származó személyiség töltheti be. Hozzátette: az is öröm, hogy a két legnagyobb frakció, az Európai Néppárt és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége közép-európai alelnököt is adnak az Európai Parlamentbe, mégpedig egy cseh és egy magyar képviselőt. Morvai Krisztina jobbikos politikus azonban úgy reagált, az új EP-elnök azt a lisszaboni szerződést támogatja, amely európai szuperállamot helyez kilátásba.
Strasbourgban bejelentették azt is, hogy a parlament ideiglenes bizottságot állít fel a nemzetközi gazdasági válsággal kapcsolatos problémák megtárgyalására.