Máig kísért a stasis múlt

(Köln)

Húsz esztendővel a német újraegyesítés után még mindig hajdani kínzóikkal találhatják szemben magukat az NDK meghurcolt polgárai. A keleti tartományok államigazgatási és rendészeti rendszerében több mint ezer egykori Stasi-alkalmazott dolgozik – került nyilvánosságra a minap.
A rendszerváltást követően a közszolgálati munkahelyekért pályázó személyeknek kérdőívet kellett kitöltenie, amelyben több pont vonatkozott az illetők Stasi-múltjára. A válaszok ellenőrzése azonban már felületes sietséggel zajlott, és most okot szolgáltat a sajtónak arra, hogy lerántsa a leplet a valós helyzetről, anélkül, hogy pontos adatokkal tudna szolgálni. Az újságírók oknyomozó sorozatát a közszolgálati ARD-TV Monitor adása nyitotta meg, majd a lapok gondoskodtak a folytatásról.
A kellemetlen botrány kényes politikai háttere: a vitatott NDK-múltú szociáldemokrata Manfred Stolpe vezette brandenburgi kabinet 1995-ben megtiltotta, hogy a fennmaradt Stasi-okmányokkal foglalkozó hivataltól információkat szerezzenek be a közszolgálati intézmények alkalmazottairól. Ezt a háládatlan örökséget igyekszik most felszámolni Brandenburg kereszténydemokrata belügyminisztere, Jörg Schönbohm.
Szászországban a népi rendőrség K1 osztályának a szovjet KGB-n keresztül verbuvált több tagja húz még ma is hasznot abból, hogy a Stasi-okmányokra vonatkozó törvény tiltja az átvett és magas rangra jutott rendőrökre vonatkozó papírok kiadását. Mecklenburg–Elő-Pomeránia 919 olyan Stasi-múltú rendőrt alkalmazott, akik „felületes” jelentéseket adtak le, és állítólag „nem ártottak” a megfigyelteknek.
A szövetségi állam biztonsági rendszerében több mint hatvanezer személy aktáit kellene ellenőrizni, de erre nincs lehetőség – hangoztatta a berlini belügyminisztérium. Szerény vigasz, hogy a brandenburgi tárca cáfolta a hírt, amely szerint az objektumvédelmi csoport két Stasi-terhelt tagja lenne felelős a kancellár asszony brandenburgi Uckermarkban lévő házának biztonságáért.