Ősi civilizáció az autópályánál

Egy több mint négyezer évvel ezelőtti civilizáció nyomait tárják fel régészek az M0-s autópálya nyomvonalán. A pecsételt díszítésű edényeiről elnevezett Harangedény csoport képviselői egész Európát bebarangolták. Hazánkban elsősorban a Duna jobb partján és a Csepel-szigeten éltek.

Egy négyezer-ötszáz éves falu és az ehhez tartozó temetkezési hely feltárása folyik Szigetszentmiklóson az M0-s autóút nyomvonalán, a Csepel-szigeten. A régészek már tavaly augusztus és november között rábukkantak egy nagyméretű őskori település nyomaira a térségben, s most az autópálya bővítése miatt újabb nyolcezer négyzetméteres körben folytatódnak az ásatások. A munkát Horváth M. Attila és Endrődi Anna vezetésével a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) ős- és népvándorláskori osztálya végzi. Mint lapunknak elmondták, már 1988–89 óta ismert, hogy a térség gazdag feltárási hely. Az elmúlt évezredekben számtalan különböző nép élt a Budapest körzetéhez tartozó Duna-szakaszon. Korábban rézkori kultúrák nyomaira is bukkantak itt, de előkerültek egy késő kelta település maradványai is, valamint Árpád-korból származó földbe mélyített házak. A jelenleg is feltárás alatt lévő település és temetkezési hely a Kr. e. 2500 körüli időszakra datálható, úgynevezett Harangedény-Csepel csoporthoz tartozik. Nevét a Morvaország területéről és Bécs környékéről a Duna vidékéig behatoló népesség jellegzetes formájú, pecsételt díszítésű edényeiről kapta. Használati tárgyaik – a harangedények, a kőből csiszolt csuklóvédő lemezek és réz tőrök – a nyugat-európai feltárásokon (Portugália, Spanyolország, Egyesült Királyság) is előbukkantak.
Hazánkban főként Budapest környékén találhatók régészeti lelőhelyeik. Elsősorban a Duna jobb partján és a Csepel-szigeten éltek, ahol első nyomaikat a XIX. században fedezték fel. Az ásatásokból kiderült, hogy ívelt oldalú cölöpvázas házakban laktak, állattartással és növénytermesztéssel foglalkoztak, továbbá értettek a fém- és kerámiaművességhez is. Halottaikat sok esetben elhamvasztották, s a hamvakat urnában helyezték el, vagy szétszórták a sírgödörben. Ilyenkor túlvilági életre szánt tárgyakat is elhelyezték az elhunyt porai mellett.
Az M0-s új, soroksári nyomvonalán szintén folynak ásatások az 51-es út és az M5-ös közötti szakaszon. Mint Bencze Zoltán, a BTM középkori osztályának vezetője lapunknak elmondta, már tavaly előkerült itt egy honfoglalás kori temető. Most egy III–V. századi szarmata temető, nem messze tőle pedig egy honfoglalás után létesült, s egészen a XII–XIII. századig lakott település részleteit tárja fel Korom Anita és Terei György régész.
A tervek szerint szeptemberig befejeződnek a feltárások. Az előkerült leleteket legkésőbb tavaszszal a Budapesti Történeti Múzeum legújabb ásatási eredményeit bemutató rendszeres tárlatán tekintheti meg a nagyközönség.
A korábbi ásatások eredményeiből készült tárlat már most is látható az Aquincum Múzeumban. A kora-bronzkori Harangedény-Csepel csoport egykori életét és legszebb leleteit bemutató időszaki kiállítás pedig augusztus végéig tart nyitva.